Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 5. A város felszabadulás utáni népesedése, mai demográfiai helyzete (Tóth József)

város dinamikusan fejlődő peremvárosa néhány száz fővel megelőzi az 1970-es években egyébként végre növekedni kezdő Ceglédet. Közel kerül Vác, illetőleg a gyorsan növekvő népesiségszámú Gödöllő és Dunakeszi is a potenciális versenytársak közé sorolható. Cegléd ekkor már a megye népességéniek alig több mint 4%-át, városi népességének pedig csak nem egészen 18%-át koncentrálja. Egészében véve Cegléd fejlődési útja — a lassúbb dinamizmustól eltekintve — hasonló Kecskemét és Szolnok fejlődési pályájához a vizsgált folyamatok tekintetében, Nagykőrösével pedig lényegében megegyezik. Jászberényitől annyiban különbözik, hogy a csökkenő inépességszámú Szolnok megyén belül a stagnáló vagy alig növekvő lakosságú Jászberény aránya növekedni tud, és kevéssé látványos a megye városi népességéből való részaránycsökkenése is. Ez azonban nem Cegléd és Jászberény struki^rális-funikcionáliis különbségéinek, hanem Cegléd és Jászberény más-más helyzeténiek, a két település eltérő jellegű megyéhez tartozásának következménye (1. táblázat). 2. CEGLÉD SZEREPE A MEGYE NÉPESSÉGKONCENTRÁLÓDÁSI FOLYAMATÁBAN A korábban érintett sajátosságok következtében Cegléd mem tud érdemleges szerepet játszani a megye népességének koncentrációs folyamatában. Ez azonban egyértelműen a megye sajátos, Budapesthez kötött helyzetének következménye, és nem jelenti azt, hogy Cegléd szűkebb körzete, elsőisorban a ceglédi járás települései számára nem tölt be népességkoncentrálódásban is megnyilvánuló központi szerepkört. Ennyiben a viszonylag kis ütemű népességszám-növekedés ellenére — a többi alföldi városhoz hasonlóan — Cegléd is 'népességkoncentrálódási gócnak tekinthető. Mindez azonban megyei összevetésben nem jelentkezik, hiszen a dinamikusan növekvő népességszámú megye relációjában a ceglédi népesedési ütem egyértelműen a dekoncentrálódás folyamatát tükrözi Ezt mutatják a vizsgálatunkban felhasznált, a relatív koncentrálódást kifejező ún. C-koefficiensek (Tóth J. 1977a), amelyek a népesedés bizonyos csoportok szerint eltérő ütemének, illetőleg területenként differenciált sajátosságainak kimutatására alkalmasak. Képletben: Pi= a vizsgált terület népességszáma a kutatási időszak kezdetén; Рз= ugyanez a kutatási időszak végén; Qi= a vizsgált terület valamely részterületének népességszáma (vagy résznépességének száma) a kutatási időszak kezdetén; 0-2= ugyanez a kutatási időszak végén. A Ci-koefficiens, tehát a megye össznépességére vetített relatív koncentrálódási együttható dekádonkénti és az egész, időszakra vonatkozó értékeinek vizsgálata egyértelműen azt bizonyítja, hogy a megyén 'belül Cegléd koncentrálódási folyamatban betöltött szerepe a többi városótól eltérő jellegű, és egyedül Nagykőröséhez hasonló. A Ci-Jkoefficiens értékei eltérnek ugyan az összevetésül felhasznált Jászberény, Kecskemét és Szolnok esetében is, azonban ez az eltérés ainnak ellenére jön létre, hogy a népesedés folyamatai gyakorlatilag azonosak (Jászberény), illetőleg hasonlóak (Kecskemét, Szolnok). Az eltérések a megyék 529