Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 5. A város felszabadulás utáni népesedése, mai demográfiai helyzete (Tóth József)

másik pedig a K-i, DK-i térség, ahol Budapest hatása már csak korlátozottan érvényesül a vasutak és közutak menitén kialakult csápszerű nyúlványok formájában, míg a köztes és a távolabbi területek már az Alföld egészére jellemző népesedési viszonyokat mutatják. Ez utóbbi övezetbe tartozik Cegléd városa is (1. ábra). 1. CEGLÉD NÉPESSÉGÉNEK SZÁMSZERŰ VÁLTOZÁSA A FELSZABADULÁS UTÁN Az előzőekben érintett sajátosságok következtében Cegléd város népességszám-változási dinamizmusa lényegesen lelniarad a Pest megyei városok átlagától és csak a hasonló történelmi múltú és jelenleg is hasonló funkcionális struktúrájú Nagykőrössel mutat hasonlóságot. Az összevetésül felhasznált három megyén kívüli város (Kecskemét, Szolnok, Jászberény) közül az utóbbi mutat a népességszám-változás diniamizmusát tekintve a ceglédivel, illetve nagykörösivel lényegében megegyező sajátosságokat. A másik két város, Kecskéméit és Szolnok hasonló történelmi fejlődési pályát futottak ugyan be, de egyrészt korábban iparosodtak, másrészt mindkettő megyeszékhely funkciót lát el. Ez a szerepkör a hazai terület- és településhálózat-fejlesztés gyakorlatában privilegizált helyzetet biztosít, hiszen, a megyeszékhelyek egyben redisztribúciós központok is, és a megyei fejlesztési eszközökből az arányosnál jóval nagyobb részt hasítanak ki saját fejlesztési problémáik megoldására. Ez a tény a megyék városainak átlagánál jóval dinamikusabb — a lakosságszám gyors növekedésében is megnyilvánuló — fejlődést eredményez (Tóth J. 1982). Mindent egybevetve: az 1941-es bázishoz viszonyítva az állapítható meg, hogy Cegléd népességszáma a háborús károkkal, elköltözésekkel és születéskieséssel kapcsolatos 1949-es visszaesést követően lassú ütemben növekedett és az 1960-as években mutatott kisarányú visszaesés után 1980-ra is csak mindössze 12,5%-kal volt nagyobb, mint bázisidőpontban. A többi Pest megyei város — elsősorban Budapest nagy kisugárzó hatása következtében — ugyanakkor ennél többszörösen nagyobb dinamizmust mutatott (nem is beszélve az új szocialista városról, Százhalombattáról, amelynek népességszáma több mint 8wszorosára növekedett 1941 és 1980 között). A városok eltérő dinamizmusát és az e szerint kialakuló típusokat jól mutatják az 1941-es bázishoz viszonyított növekedési pályát leíró grafikonok (2. ábra). Az eltérő, Cegléd számára hátrányosan különböző ütemű népességszámnövekedés következtében Cegléd pozíciója a Pest megyei városok között romlott. A város részesedése Pest megye össznépességéből is fokozatosan csökkent a felszabadulás után. 1949-ben még Cegléd a megye magasan legnagyobb várossá volt, melynek népességszáma az utána következő Nagykőrösét csaknem másfélszeresen múlta felül. A Budapest környéki kisebb városok ekkor még Ceglédnek felét-harmadát tették ki. Cegléden élt ekkor a megye népességének több mint 5, városi népességének közel 27%-a. (Ez utóbbi arány magasabb, mint Szolnok város Szolnok megyén belüli hasonló aránya volt!) 1960-ra, majd 1970-re módosulás következik be: Cegléd helyzete mindkét mutatót figyelembe véve gyöngül, de még 1970-ben is őrzi a megye legnagyobb városának pozícióját. A többi város — elsősorban Érd és Vác — felzárkózása azonban fokozatos és ezt a pozíciót veszélyeztető ütemű. (Az összevetésül szereplő Szolnoknak Szolnok megye városi népességén belüli részesedési aránya már 1960-Фа meghaladja Ceglédét.) 1980чга Cegléd már Érd mögé szorul: a fő-