Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 4. A város szocialista mezőgazdasága (Mosolygó László)

Az eddig leírtakat összegezve — a könnyebb áttekinthetőség kedvéért — az egyes termelőszövetkezetek mezőgazdasági termeléséneik szerkezeti sajátos­ságait a következőkben foglaljuk össze. A Magyar—Szovjet Biarátság Termelőszövetkezetbein az alaptevékenység (mező- és erdőgazdálkodás) a nettó árbevételből mindössze 37%-kal részesedik. A jelentős arányt felmutató kiegészítő tevékenységek iközül a kereskedelem emelkedik ki. Az alaptevékenység két fő ágazata, a növénytermesztés és az ál­lattenyésztés — üzemi termelési érték alapján számított — aránya szerint a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet növénytermesztő típusú (a nö­vénytermesztés aránya 60—70%). Az árbevétel alapján a növénytermesztés fon­tosabb ágazata a kertészet, ezen belül is a virágkertészet a meghatározó. A szán­tóföldi növénytermesztésen 'belül a szemestakarmány-terimesztés emelkedőik ki, az árbevétel zömét ez az ágazat adja. A számo9állat-«űrűség a város terme­lőszövetkezetiéinek átlagát meghaladja, de a szarvasmarha kivételével annál kisebb. Az állattenyésztés legfontosabb ágazata a szarvasmarhatartás, viszony­lag iszámottevő még a sertéstenyésztés. A Kossuth Termelőszövetkezetben az alaptevékenység aránya Oegléd há­rom termelőszövezetkezete közül a legmagasabb (53%). A kiegészítő tevékeny­ségek közül viszont az ipar aránya kiemelkedő, az árbevétel több mint egyhar­madával. A növénytermesztés és az állattenyésztés aránya alapján a Kossuth Termelőszövetkezet is növénytermesztő típusú, de a szántóföldi növénytermesz­tés az elsődleges, azon belül is az ipari és a kenyérnövények. A kertészet zö­mét a szőlészet, kisebb részét a zöldségtermesztés adja. A számosállat-sűrűség egészében ugyan kisebb a városi átalginál, de kiemelkedő a juhsűrűség és ma­gas a szarvasmarha-sűrűség is. Az állattenyésztés döntő ága a szarvasmarha­tartás. A Lenin Termelőszövetkezetben az alaptevékenység aránya alacsony, a Ma­gyar—Szovjet Barátságéhoz hasonló. A kiegészítő tevékenységeken belül azon­ban az ipari és a kereskedelmi tevékenységek nagyjából azonos súllyal szere­pelnek, s e termelőszövetkezetben a legmagasabb az építőipari tevékenység ará­nya. Ez összefügg azzal, hogy két, építőiparral, ipari szolgáltatással, termékfor­galmazással stb. foglalkozó társulás gesztora. A növénytermesztés és az állat­tenyésztés aránya alapján a termelőszövetkezet növénytermesztő-állattenyésztő típusú, tehát az állattenyésztés viszonylagos jelentősége a város három gazda­sága közül itt a legnagyobb. A növénytermesztésen belül a szántóföldi növény­termesztés a meghatározó, ezen belül a kenyérnövények, a szemes takarmányok és az ipari növények emelhetők ki az árbevétel alapján. A belső felhasználásra kerülő, tehát az árbevételben alig jelentkező szálas és lédús takarmányok a ve­tésszerkezetben töltenek be meghatározó szerepet. A kertészkedés szinte kizá­rólag zöldségtermesztésre korlátozódik. Az állatsűrüség az igen magas sertésr­sűrűségnek köszönhetően a városi átlagot meghaladja. Az állattenyésztés leg­fontosabb ága a 'sertéstenyésztés, s mellette a szarvasmarha-Jtenyésztés emelke­dik még ki. 4. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS SZÍNVONALA A mezőgazdasági termelés színvonalának — a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek bruttó jövedelmi érdekeltségéből adódóan — egyik legfontosabb ösz­szevont mutatója az egy dolgozóra és az egységnyi földterületre jutó bruttó

Next

/
Thumbnails
Contents