Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)
V. A város fejlődése a felszabadulás után - 4. A város szocialista mezőgazdasága (Mosolygó László)
Az eddig leírtakat összegezve — a könnyebb áttekinthetőség kedvéért — az egyes termelőszövetkezetek mezőgazdasági termeléséneik szerkezeti sajátosságait a következőkben foglaljuk össze. A Magyar—Szovjet Biarátság Termelőszövetkezetbein az alaptevékenység (mező- és erdőgazdálkodás) a nettó árbevételből mindössze 37%-kal részesedik. A jelentős arányt felmutató kiegészítő tevékenységek iközül a kereskedelem emelkedik ki. Az alaptevékenység két fő ágazata, a növénytermesztés és az állattenyésztés — üzemi termelési érték alapján számított — aránya szerint a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet növénytermesztő típusú (a növénytermesztés aránya 60—70%). Az árbevétel alapján a növénytermesztés fontosabb ágazata a kertészet, ezen belül is a virágkertészet a meghatározó. A szántóföldi növénytermesztésen 'belül a szemestakarmány-terimesztés emelkedőik ki, az árbevétel zömét ez az ágazat adja. A számo9állat-«űrűség a város termelőszövetkezetiéinek átlagát meghaladja, de a szarvasmarha kivételével annál kisebb. Az állattenyésztés legfontosabb ágazata a szarvasmarhatartás, viszonylag iszámottevő még a sertéstenyésztés. A Kossuth Termelőszövetkezetben az alaptevékenység aránya Oegléd három termelőszövezetkezete közül a legmagasabb (53%). A kiegészítő tevékenységek közül viszont az ipar aránya kiemelkedő, az árbevétel több mint egyharmadával. A növénytermesztés és az állattenyésztés aránya alapján a Kossuth Termelőszövetkezet is növénytermesztő típusú, de a szántóföldi növénytermesztés az elsődleges, azon belül is az ipari és a kenyérnövények. A kertészet zömét a szőlészet, kisebb részét a zöldségtermesztés adja. A számosállat-sűrűség egészében ugyan kisebb a városi átalginál, de kiemelkedő a juhsűrűség és magas a szarvasmarha-sűrűség is. Az állattenyésztés döntő ága a szarvasmarhatartás. A Lenin Termelőszövetkezetben az alaptevékenység aránya alacsony, a Magyar—Szovjet Barátságéhoz hasonló. A kiegészítő tevékenységeken belül azonban az ipari és a kereskedelmi tevékenységek nagyjából azonos súllyal szerepelnek, s e termelőszövetkezetben a legmagasabb az építőipari tevékenység aránya. Ez összefügg azzal, hogy két, építőiparral, ipari szolgáltatással, termékforgalmazással stb. foglalkozó társulás gesztora. A növénytermesztés és az állattenyésztés aránya alapján a termelőszövetkezet növénytermesztő-állattenyésztő típusú, tehát az állattenyésztés viszonylagos jelentősége a város három gazdasága közül itt a legnagyobb. A növénytermesztésen belül a szántóföldi növénytermesztés a meghatározó, ezen belül a kenyérnövények, a szemes takarmányok és az ipari növények emelhetők ki az árbevétel alapján. A belső felhasználásra kerülő, tehát az árbevételben alig jelentkező szálas és lédús takarmányok a vetésszerkezetben töltenek be meghatározó szerepet. A kertészkedés szinte kizárólag zöldségtermesztésre korlátozódik. Az állatsűrüség az igen magas sertésrsűrűségnek köszönhetően a városi átlagot meghaladja. Az állattenyésztés legfontosabb ága a 'sertéstenyésztés, s mellette a szarvasmarha-Jtenyésztés emelkedik még ki. 4. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS SZÍNVONALA A mezőgazdasági termelés színvonalának — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek bruttó jövedelmi érdekeltségéből adódóan — egyik legfontosabb öszszevont mutatója az egy dolgozóra és az egységnyi földterületre jutó bruttó