Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 4. A város szocialista mezőgazdasága (Mosolygó László)

ben élelmiszeripari árbevételt nem jelenítettek. Az élelmiszeripari tevékenység viszonylag alacsony aránya e tevékenységek alacsony jövedelmezőségének következménye, s a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetnél bizonyára azért vált rentábilissá, mert termékeit az ország több pontjára kiterjedő terjedelmes üzlethálózaton keresztül közvetlenül értékesíti. Az ipari tevékenységek legnagyobb árbevételi arányával rendelkező Kossuth Termelőiszövetkezet színesfémöntéssel és kovácsolással foglalkozik. Az erdőgazdálkodás Cegléden a Magyar—Szovjet Barátság és a Kossuth Termelőszövetkezetben jelentősebb. Az ipari fa itermelése döntő mértékben a Kossuthra koncentrálódik (8. ábra). E gazdaságban a kitermelt fa túlnyomó része nyár, s az értékesítésből 60% export. Az erdőgazdálkodás az összes üzemi termelési értékből igen alacsony aránnyal, mindössze 0,5%-kal részesedik. Az alaptevékenység két fő ágazata, a növénytermesztés és az állattenyésztés — üzemi termelési érték alapján számított — aránya szerint a Magyar—Szov• 8. ábra: Az ipari fa termelésének és felhasználásának néhány adata (1979) A: Kossuth termelőszövetkezet (nyárfa), B: Magyar—Szovjet Barátság termelőszövetkezet (akácfa), 1: Termelés, 2: Értékesítés, 3: Belföldi értékesítés, 4: Export 511