Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 4. A város szocialista mezőgazdasága (Mosolygó László)

3. A TERMELÉS SZERKEZETE ÉS FÖ ÁGAZATAI a) A termelés fő arányai A munkaidő 17 megoszlása alapján Cegléd mezőgazdaságának legfontosabb ágazatta a növénytermesztés (29,1%), majd az állatttenyésztés, a mellék- és egyéb alaptevékenység, valamint az erdőgazdálkodás következik. Igen magas az alap­tevékenységen kívüli tevékenység aránya, a Lenin Termelőszövetkezetben az alaptevékenység arányát meg is haladja (6. táblázat). Az üzemi termelési érték alapján sem változik az egyes ágazatok sorrendje. Az alaptevékenységen kívüli tevékenységnek az üzemi termelési értékből való aránya magasabb, mint a felhasznált munkaidőből való arány, s ez e tevékeny­ségeknek iaz alaptevékenységnél általában magasabb hatékonyságáról tanús­kodik. Az árbevétel 18 vizsgálata fényt derít az alaptevékenységen, kívüli tevékeny­ségek struktúrájára. Ezeken belül az ipari és elsősorban a belkereskedelmi te­vékenységek aránya emelkedik ki. Az előbbi aránya lalacsonyabb, az utóbbié magasabb mint megyei átlagban (7. táblázat). Az ipari tevékenységek legma­gasabb arányával a legkedvezőtlenebb adottságokkal rendelkező Kossuth Ter­melőszövetkezet tűnik ki, a belkereskedelmi tevékenység legmagasabb arányá­val pedig a legjobb adottságokkal rendelkező Magyar—Szovjet Barátság Ter­melőszövetkezet. E gazdaság élelmiszer-, hús-, zöldség-, terményboltokat, borozókat, bisztró­kat, éttermet és virágboltokat tart fenn nemcsak Cegléden és környékén, ha­nem az ország távolabbi részein is. Az ipari tevékenységeken belül a város átlagában viszonylag alacsony az élelmiszeripar aránya, a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben azonban a teljes ipari árbevétel csaknem felét adja. Az üzemen belüli vertiká­lis integráció tehát itt a legfejlettebb. Élelmiszeripari feldolgozó kapacitás egyéb­ként mindhárom gazdaságban van (7. ábra), s az ipari tevékenységek statisz­tikájának következetlensége magyarázza, hogy a Kossuth Termelőszövetkezet­1. ábra: Az élelmiszeripari feldolgozó létesítmények kapacitása és megoszlása (1979) I: Sertésfeldolgozó (db/óra), II: Sütőüzem (t/óra), III: Szeszfőzde (abs. hl/óra), IV: Ta­karmánykeverő (t/óra), 1: Magyar—Szovjet Barátság termelőszövetkezet, 2: Kossuth termelőszövetkezet, 3: Lenin termelőszövetkezet 509

Next

/
Thumbnails
Contents