Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)
V. A város fejlődése a felszabadulás után - 4. A város szocialista mezőgazdasága (Mosolygó László)
3. A TERMELÉS SZERKEZETE ÉS FÖ ÁGAZATAI a) A termelés fő arányai A munkaidő 17 megoszlása alapján Cegléd mezőgazdaságának legfontosabb ágazatta a növénytermesztés (29,1%), majd az állatttenyésztés, a mellék- és egyéb alaptevékenység, valamint az erdőgazdálkodás következik. Igen magas az alaptevékenységen kívüli tevékenység aránya, a Lenin Termelőszövetkezetben az alaptevékenység arányát meg is haladja (6. táblázat). Az üzemi termelési érték alapján sem változik az egyes ágazatok sorrendje. Az alaptevékenységen kívüli tevékenységnek az üzemi termelési értékből való aránya magasabb, mint a felhasznált munkaidőből való arány, s ez e tevékenységeknek iaz alaptevékenységnél általában magasabb hatékonyságáról tanúskodik. Az árbevétel 18 vizsgálata fényt derít az alaptevékenységen, kívüli tevékenységek struktúrájára. Ezeken belül az ipari és elsősorban a belkereskedelmi tevékenységek aránya emelkedik ki. Az előbbi aránya lalacsonyabb, az utóbbié magasabb mint megyei átlagban (7. táblázat). Az ipari tevékenységek legmagasabb arányával a legkedvezőtlenebb adottságokkal rendelkező Kossuth Termelőszövetkezet tűnik ki, a belkereskedelmi tevékenység legmagasabb arányával pedig a legjobb adottságokkal rendelkező Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet. E gazdaság élelmiszer-, hús-, zöldség-, terményboltokat, borozókat, bisztrókat, éttermet és virágboltokat tart fenn nemcsak Cegléden és környékén, hanem az ország távolabbi részein is. Az ipari tevékenységeken belül a város átlagában viszonylag alacsony az élelmiszeripar aránya, a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben azonban a teljes ipari árbevétel csaknem felét adja. Az üzemen belüli vertikális integráció tehát itt a legfejlettebb. Élelmiszeripari feldolgozó kapacitás egyébként mindhárom gazdaságban van (7. ábra), s az ipari tevékenységek statisztikájának következetlensége magyarázza, hogy a Kossuth Termelőszövetkezet1. ábra: Az élelmiszeripari feldolgozó létesítmények kapacitása és megoszlása (1979) I: Sertésfeldolgozó (db/óra), II: Sütőüzem (t/óra), III: Szeszfőzde (abs. hl/óra), IV: Takarmánykeverő (t/óra), 1: Magyar—Szovjet Barátság termelőszövetkezet, 2: Kossuth termelőszövetkezet, 3: Lenin termelőszövetkezet 509