Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 3. A város szocialista ipara (Simon Imre)

nyegesen nem változott, 200 és 270 fő között mozgott. Termelési értékük 1975ben 35 millió Ft, 1980-ban 41 millió Ft volt. Az 1963-as megalakulásuktól 19804g mintegy 450 lakást építettek, ezenkívül profiljukba tartozik a karbantartó tevékenység, de részt vettek egyes vállalati beruházások megvalósításában is. 4. CEGLÉD IPARI FEJLŐDÉSÉNEK TENDENCIÁI Cegléd ipari struktúrája az 1960-as évek végén és részben 1970-es évek elején kialakult és alapjában véve jónak mondható. A további fejlődés is a már meglevő termelőbázisok technikai színvonalának emelésével és az egyes ágazatokon belül bizonyos koncentrációkkal képzelhető el. A nehézipari ágazaton belül, az eddigi tapasztalatok alapján, indokolt lenne a KÖZGÉP és a MEZŐGÉP Vállalatok energia-, munkaerő- stb. problémáinak közös megoldása, valamint nem elképzelhetetlen ezen vállalatok profiljainak részbeni átalakítása után az egyesítés. A könnyűiparon belül elsősorban a sző vetkezetek kooperációs kapcsolatait kellene erősíteni. A közösein végzett termékfejlesztés révén elérhető lenne, hogy a Cipőipari, a NIVÖ és a Háziipari Szövetkezetek a város iparán belül jelentősebb tényezővé váljanak, hatékonyságuk fokozódjon. Ezeknél a szövetkezeteknél sem zárható ki egy esetleges egyesülés. A koncentrálódás irányába haladva, az egyébként más-más ágazathoz tartozó, de feladataikat tekintve sok területen érintkező szövetkezetek (Stylus, Vasipari, Építőipari) tevékenységéinek összehangoilasa, itt is fölvetődhet a szolgáltató és termelőrészlegek szétválasztásának gondolata, a szolgáltató részlegek egyesítése. Az élelmiszeripar és az építőipar területén a kialakult profilok ismeretében változtatás nem látszik indokoltnak. A város jelentős méretű és igen kedvező forgalmi helyzetű ipari parkkal rendelkezik, amelyet már ma is «zámos üzem vett igénybe. A város északi részén elhelyezkedő infrastruktúrával ellátott ipari terület igen kedvező lehetőségeket biztosít az ipar koncentrált fejlesztésére, akár új üzemek létrehozására is. A meglevő üzemek technikai fejlődése révén várhatóan az ipari foglalkoztatottak száma ezekben csökken, munkaerő-átcsoportosítás is szükségessé válhat. Mindezek alapján mindenekelőtt a gépipari és szolgáltatóipari üzemekben új modern technológiát alkalmazó új munkahelyek teremthetők, esetleg új ipari üzem létesítése is szükségessé válhat. Az e fejezetben bemutatott ipari fejlődés ellenére Cegléd iparára jellemző, hogy a termelés — országos összevetésben — kis- és középüzemekben történik. A jelenlegi gazdaságpolitika ezen üzemeknek kedvez. A szocialista iparosítás egyik hiányossága éppen a kis- és középüzemek fejlesztésének a nagyüzemekkel szemben történt háttérbe szorítása volt. Cegléd ipara ha ki tudja használni a gazdaságpolitika által is biztosított, nagyobb önállóság adta lehetőségeket, a magyar városok fejlett iparral rendelkező csoportjába kerülhet.