Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 3. A város szocialista ipara (Simon Imre)

5. táblázat A KÖNNYŰIPAR EGYES ÜZEMEGYSÉGEINEK EGY FOGLALKOZTATOTTRA JUTÓ TERMELÉSI ÉRTÉKE (1980) Egy f oglalkoztaFoglalkoztatottak Termelési érték tottra jutó száma (millió Ft) termelési érték (eFt) Május 1. Ruhagyár 4QQ 185 193 390 PEMÜ Cipőgyár 4QQ 185 82 440 Dél-Pest megyei Cipész Szövetkezet 82 15 180 Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat 535 278 520 PEVDI Konfekció Gyáregysége 481 80 170 Cegléd és Környéke Háziipari Szövetkezet 349 29 80 ,.Nívó" Ruházati Szövetkezet 140 47 340 „Stylus" Faipari Szövetkezet 151 27 180 A ceglédi élelmiszeripari üzemek felfutása is az 1960-as évekre tehető. Ezen ágazaton belül legnagyobb jelentősége a Pest—Nógrád megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat (PENOMAH) üzemegysége tett szert. Az 1960-ban még csak mindössze 268 főt foglalkoztató üzem dinamikusan fejlődött. Az állattenyésztés fejlődése szükségessé tette a bővítéseiket, így 1965-ibem már 418-an, 1970нЬеп 700-an, 1980-ban 840-en dolgoztak a gyárban. Az V. ötéves tervben 200 vagonos hűtőtárolót adtak át, ami tovább növelte a vállalat lehetőségeit. A PENOMAH termelési értékének alakulása nem független az adott év árviszonyaitól. A termelési érték volumenében az 1976-os év visszaesést jelentett, de 1975 és 1980 között növekvő tendencia érvényesült. Az 1975-ös 1177 millió Ft-os termelési érték 1980-ra 1352 millió Ft-ra változott. A PENOMAH ceglédi üzemegysége termelésének közel 50%-át külföldöm realizálja, fele-fele megoszlásban tőkés és szocialista piacokon. A fönnmaradó rész a helyi, valamint a fővárosi igények kielégítésében vesz részt. Az élelmiszeriparon belül jelentős létesítmény a Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyára. Az elmúlt 20 év alatt ez az üzemegység is jelentős változásokon ment keresztül. Az 1960-ban 71 főt foglalkoztató Szeszipari Vállalat igazgatása alá tartozó telephely 1970-re 737 dolgozónak munkát adó nagyvállalat lett. Az 1960-as évek második felében létesített termelőberendezésekfkel. ZöldségGyümölcsfeldolgozó Vállalat néven már évi 250 ezer hl pálinkát, 20 ezer hl szikvizet, 1250 hl üdítő italt, 13 000 tonna szárított zöldséget állított elő. Az 1970-es években a technológiai korszerűsítések következtében a foglalkoztatottak száma csökken. 1979-ben már csak 529 fő. Cegléd élelmiszeriparában 1970 és 1980 között mintegy 20—25%-os foglalkoztatottcsökkenés következett be, növekvő termelés mellett, amihez a nagykőrösi gyár ceglédi üzemének korszerűsítése is jelentős mértékben hozzájárult. A termelési érték növekedése 1976 után töretlen volt; 1976-ban 103 millió Ft, 1980-ban 150 millió Ft. A Ceglédi Tejüzem 1960^ban 117 dolgozónak adott munkát. Az 1960-as éveket a stagnálás jellemezte. A foglalkoztatottak száma 1970-ben 104 fő. A napi feldolgozó kapacitás is a 10 évvel korábbi 150 hl-es szinten van. Az 1970-es évek eiején meginduló rekonstrukció következtében a kapacitás 500 hl/napra növekszik, a foglalkoztatottak száma pedig 199 főre emelkedik. A termelési érték, nem utolsósorban az árváltozások következtében, szintén kedvezően ala496