Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 3. A város szocialista ipara (Simon Imre)

egy foglalkoztatottra jutó termelési érték 1980-ban 290 ezer Ft voll Ezzel az értékkel a nehézipari üzemek között az utolsó helyen áll. Cegléd könnyűiparán belül a Május 1. Ruhagyár fejlődése is tipikusnak mondható. Az 1950-es években telepített üzem 1960-ban már 551 főt foglalkoztat, az 1960-as évek munkaerőbőségének hatására a létszám gyorsan növekszik. 1965-ben 794 fő, 1970-ben 951 fő. A társadalmi-gazdasági környezet 1970-es években történt megváltozásával, az extenzív fejlődés folyamata ennél az üzemegységnél is megáll. A foglalkoztatottak száma csökkenni kezd, 1972-ben 806 fő, 1978-ban 615 fő, 1980-ban 548 fő. Az 1970-es évek változásainak eredményeiként tehát a létszám az 1960-as szint alá csökken. Ugyanakkor ennél az üzemegységnél is megfigyelhető a termelési érték folytonos növekedése. 1975-ben 155, 1977-ben 174, 1980-ban 192 millió forint. A vállalat a termelés és a termékek korszerűsítésével, 'tehát csökkenő foglalkoztatási mutatókkal növekvő termelést produkált. A ceglédi gyáregység a nagyvállalat legnagyobb és technikailag is legkorszerűbb részlege, jelentős — több, mint egymillió Ft-os — tőkés exportot bonyolít le felsőruházati termékeivel. A könnyűiparon belül jelentős helyet foglal el az 1970-es évek elején hozott döntéssel Ceglédre telepített Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat üzemegysége. A IV. ötéves terv végére befejeződő beruházás eredményeként az 1975—1976-os években következett be minőségi ugrás az üzemegység életében. 1975-ben kimutatott 57 millió Ft-os termelési érték 1976-ra, 120%-kal 126 millió Ft-ra nőtt. A termelési érték egészen 1980-ig továbbra is dinamikusan növekedett, 1977-ben 154, 1980-ban 278 millió forint volt. Az 1970-es évek második fele az új üzem felfutásának időszaka, nemcsak a termelés értéke növekszik, hanem a foglalkoztatottak száma is. 1979-ben 392 fő, 1980-ban 447 fő dolgozója van az üzemnek, örvendetes azonban, hogy a növekvő létszámmal együtt, az egy főre jutó termelési érték is növekszik az 1979-es 550 ezer Ft-ról, 1980-as 620 ezer Ft-ra. Az 1970-es évek végén a vállalat új, korszerű szókülés-részleggel bővült, aminek eredményeként a tőkés export volumene megközelítette a 40 millió Ft-ot. A cipőipart Cegléden két vállalat, egy megyei tanácsi irányítás alatt álló és egy szövetkezeti képviseli. A Ceglédi Cipőipari Vállalatot a helyi szervek 1974-es fölterjesztése alapján vonták megyei tanácsi hatáskörbe. Az 1969-ben még 380 főt foglalkoztató üzem az új gazdasági irányítási rendszer első idejében nehézségekkel küszködött. 1973-ra a foglalkoztatottak száma 223 főre csökken. Az ilyen irányú változások egyik oka az, hogy a gyár főként kötött áras gyermekcipőket állított elő és a megnövekedett termelési költségeket az árakban nem tudta realizálni. Hasonló okokból a korábban fejlesztésre felvett kölcsönök visszafizetésének ütemezése 1980-ig olyan helyzetbe hozta a vállalatot, ami a további technológiai fejlesztést, szociális beruházásokat meghiúsította volna. A vállalat megyei hatáskörbe vonása indokolt és egyben hasznos lépésnek bizonyult. Az 1973-as 45 millió Ft-os termelési érték, lényegében törés nélkül nőtt, 1975-ben 55 millió, 1977-ben 62, 1980-ban 82 millió Ft volt. A foglalkoztatottak száma is stabilizálódott a 200 fő körüli értéken. A Dél-Pest megyei Cipész Szövetkezett a létszám és a termelés értékét tekintve kevésbé jelentős vállalata Ceglédnek, bár albertirsai, nagykőrösi, abonyi fiókjai révén területi kapcsolatai vannak. Jelentőségét a helyi javító szolgáltatások kielégítése adja. Az 1975-ben 96 főt foglalkoztató szövetkezet mint494