Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 3. A város szocialista ipara (Simon Imre)

Az 1959-ben gyártott elektromos kézifúgógépek melleitt 1960-ban megkezdik a csiszológépek, köszörűgépek előállítását is. Á gyártmányszerkezet sikeres átalakítása után megváltozott az üzem felügyeleti szerve is. A megyei tanácsi irányítást a Kohó- és Gépipari Mimsztérium irányítása váltja fel. 1960-tól Ceglédi Villamosipari Gyár néven termel az üzem. 1960 ós 1963 között több nagyüzemtől is vesz át gyártmányokat. Az átvétel nem megy zökkenők nélkül. Az átadó vállalatok nem mindig biztosítják a szükséges gépeket, vagy a már korszerűtlen, javításra szoruló gépek kerülnék Ceglédre. A szükséges kooperációk is csak nehézségek árán alakulnak ki. Összhangban az 1960-as éveik első felének országos gazdaságpolitikai elképzeléseivel, nevezetesen a kooperációs kapcsolatok és a gazdaságos sorozatnagyságok megteremtésének igényével a ceglédi gyárat is 1963-ban az újonnan alapított Egyesült Villamosgépgyár Vállalathoz csatolták. Az ÉVIG keretében a ceglédi üzem fejlődése biztosított. A megalakult nagyvállalat összes többi telephelye Budapesten volt. A fejlesztés lehetőségei mind a munkaerő, mind az; ipari terület, mind pedig az addigra kialakult termelési tapasztalatok alapján Cegléden kedvezőek voltak. Igen sikeresnek bizonyult a különböző rendeltetésű fúrógépek és egyéb fémmegmunkáló elektromos berendezések gyártmányfejlesztése. 1966-ban Ceglédre került a villamos kéziszerszámok hazai gyártása és fejlesztése. Az 1960-as évek második felében igen dinamikus, látványos fejlődés valósult meg. Űj üzemcsarnokok, szociális épületek készültek el, tökéletesedtek a gyártmányok. 1969-ben döntés született a gyár további bővítéséről, elkezdték a törpemotor gyártásához szükséges létesítmények tervezését, kivitelezését. 1970-ben megindul a centrifugamotorak gyártása. Az 1960-as, 1970-es évek fordulóján a dolgozók létszáma tovább nő: az 1969-es 647 főről 1971-ig 820 főre. A gyár ebben iaz időben kezd igazán korszerű nagyüzemmé és Cegléd ipari arculatának alakítójává válni. Az 1970^es években a munkáslétszám már nem növekszik. Cegléden is kimerültek az extenzív fejlesztés lehetőségei. A gyártmányok azonban tovább tökéletesednek, a kismotorok és kéziszerszámok gyártása mellett megindul a keringtető szivattyúk és 'az NC vezérlésű esztergagépek motorjainak előállítása is. A gyár nemzetközileg is elismert színvonalú termékeket állít elő. Olasz, nyugatnémet, .amerikai szállítókkal, vevőkkel áll kapcsolatban. 1980-ra az ÉVIG gyárain belül korszerűségben, nagyságrendben, termelési értékben a második helyen áll. Hazai kooperációi elsősorban Budapesthez kötik, de kapcsolatban áll a bajai, mezőkovácsházi EVIG-üzeimekkel is. Termékeinek jelentős vásárlói a Hajdúsági Iparművek, a Jászberényi Hűtőgépgyár, az építőipar, a szerszámgépipar srtb. A gyár fejlődésót mutatja a termelési érték alakulása (3. táblázat). A ceglédi gépipar másik jelentős létesítménye a Közúti Gépellátó Vállalat üzemegysége (KÖZGÉP). A foglalkoztatottak száma alapján az üzem 1969ben érte el a vizsgált időszakban a legmagasabb értéket. Ekkor 1045-en dolgoznak a gyárban. Az 1960-as 754 főt foglalkoztató üzem 1965-ben 919-es létszámmal dolgozik. Az 1969-es csúcshoz képest 1970-ben már csökkenés mutatkozik, az összes foglalkoztatottak száma 998 fő. Az 1970-es években ez a létszám stabilizálódik. Az 19804>ап kimutatott 932 fő csak kismértékű csökkenést jelez. Az 1970-es évek elején megvalósított technológiai fejlesztés a létszám további csökkenése ellen hatott, a foglalkoztatottak számának további növekedését viszont a Cegléden is az 1970-es években kialakult munkaerőhiány gátolta. Az 1971-től beinduló fejlesztések eredményeként az 1975—1976-os években a 492