Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 1. Cegléd társadalmi, gazdasági története a felszabadulástól a fordulat évéig (Boőr László)

vezetőségében levő ellentétek, amelyek következtében az amúgy is laza kapcsolat a központ és a helyi szervezetek között gyakorlatilag megszakadt. Egységes fellépést csak a Barankovich-féle párt végzett: az egyházi körmeneten testületileg vonultak fel.

249 A két munkáspárt közötti ellentét a választást követően nyílt ellenségeskedéssé vált, a pártsajtóban rendszeresen támadták egymást. A támadások elsősorban az MKP vezetői, de különösen a város kommunista polgármestere, Szelepcsényi Imre ellen irányultak, rossz gazdálkodással, a város vagyonának hűtlen kezelésével és önkényeskedéssel vádolva.

250 Különösen éles tiltakozást váltott ki a helyi szervezetben az egyre jobban előtérbe kerülő fúzió gondolata. Az egységes fellépés megteremtése helyett Cegléden a két párt egyre jobban eltávolodott. 1947 őszén a Kommunista Párt befolyása a vároisibain egyre nőtt, a taglétszám decemberre elérte a 2738 főt,

251 1947 decemberében a lemondott Csala László helyett — aki országgyűlési képviselő lett — a Nemzeti Bizottság elnöke is Kovács János MKP-titkár lett. Ugyanakkor az SZDP helyi vezetősége nyíltan a párt jobboldali szárnyához csatlakozott: 31—2 arányban szavazott bizalmat Szélig Imre jobboldali vezetőnek.

252 Állásfoglalásuknak megfelelően szembeszálltak a fúzióval, a testületi üléseken következetesen az MKP-j avaslat ok eHen szavaztak. A Ceglédi Népszava 1948. február 15-i száma adott hírt az SZDP országos vezetőségén belül a jobboldal háttérbe szorulásáról, a párton belüli „megtisztulásról", Szélig Imre, Kéthly Anna, Szeder Ferenc lemondásáról. Ezt követően a helyi vezetőség is lemondott és az irányítást 3 tagú Intéző Bizottság vette át, amely vállalta, hogy a továbbiakban ingadozás nélküli baloldali politikát folytat.

253 Március 28-án megalakult az Egységes Bizottság, melynek feladata az egyesülés előkészítése volt. A bizottság elnöke Bárdossy József (MKP), alelnöke Soós Béla (SZDP-titkár), titkára Kovács János (MKP-titkár) lett.

254 1948. március—április hónapban fokozatosan kizárták az SZDP jobboldali tagjait, ugyanakkor a baloldaliak tömegesen áramoltak a Kommunista Pártba. 1948. március végére pl. a Városháza dolgozóinak 84%-a a Kommunista Párt tagja volt.

255 1948. április 18-án pedig megszűnt a Ceglédi Népszava is, hogy „egységes munkásosztálynak egységes lapja legyen".

256 1948. április 29-én megindultak az egyesítő taggyűlések. Az üzemekben tartott taggyűléseket követte május 5-én a belterületi szervezet egyesítő taggyűlése. A jegyzőkönyvek szerint mindenhol egyhangú lelkesedéssel mondták ki az egyesülést. „Ezzel megszűnt Cegléden külön létezni az MKP és az SZDP, a jelenlévők levették a jelvényüket."

257 A városi filmszínházban 1948. május 13-án tartott ünnepi ülésen a küldöttek kimondták a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulását. Titkárnak egyhangúlag Kovács Jánost választották meg.

258 A két munkáspárt egyesülésével Cegléden is megszűnt a munkásosztály szervezeti megosztottsága és létrejött az egységes marxista—leninista pártszervezet. A város társadalma a felszabadulástól a fordulat évéig megtette a demokratikus fejlődésnek azt az útját, amely Cegléden is lehetővé tette a népi demokratikus fejlődés további kibontakozását.