Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 1. Cegléd társadalmi, gazdasági története a felszabadulástól a fordulat évéig (Boőr László)

búza elásása.

146 A feketézőktől, csempészektől lefoglalt élelmiszert a város a kórháznak, a szegényháznak és a sokgyermekes családoknak juttatta.

147 1945. szeptember elején jelent meg Cegléden a Dél-Pest vármegyei Közellátási Felügyelőség rendelete, amelyben megszabta a ceglédi termelők beszolgáltatását.

148 A beszolgáltatandó mennyiségek jelentősek voltak: 1945. november l-ig a ceglédi termelők 1800 q búzát, 1104 q rozsot, 3175 q árpát, 200 q zabot, 50 q kölest, 1404 q kukoricát, 407 q napraforgót szolgáltatták be.

149 A város újjáépítéséhez, az ellátatlanok élelmezésére, a közigazgatás működéséhez szükséges pénzt a város vezetősége az adókból kívánta fedezni. Mivel a lakosság gyakorlatilag fizetésképtelen volt, az adóhivatal a behajtás érdekében zálogolást 4967 esetben, árverést pedig 1380 esetben tűzött ki 1945. július 1. és október 31. között. Az ellátási nehézségeket az 1945. évi terméseredmények sem tudták megoldani. 1945 nyara a gabonafélékben gyenge közepes, az ipari növényekben gyenge, míg a konyhakerti növényekben jó termést hozott. A szántóföldi termények vetésterületei minden évben a szükségletnek megfelelően változtak.

150 Vetésterület (kh) Átlagtermés (q) 1945 1946 1947 1948 1945 1946 1947 1948 Búza 3 390 3 390 8 100 6 900 6,26 5,5 4,5 6,5 Rozs 1790 1788 1600 2 500 4,87 5 4 7,3 Árpa 5 134 5 134 3 800 4 500 4,24 4 4,5 4 Zab 424 424 400 400 n 4 4 5 Köles 368 368 — — n 1 — Kukorica 8 118 8 119 7 900 7 700 7 7 10 18 (csöves) Burgonya 500 512 600 500 10 10 8 9 Egyéb 7 290 7 290 6 000 5 880 — — — — összesen 27 014 27 022 27 800 28 380 Szőlő 4 475 6 078 6100 6 163 120 000 hl 42 700 hl 67 000 hl Az 1945. évi őszi mezőgazdasági munkákat a Termelési Bizottság irányította. A Földmunkás Szakszervezet hívta össze 1945. október 4^ére a demokratikus pártok képviselőit a hatékonyabb Termelési Bizottság megalakítására.

151 A Termelési Bizottság a helyi lapban közölte azoknak a gazdáknak a nevét, akik saját hibájukból nem arattak le, nem végezték el az őszi munkákat. Figyelmeztették őket, hogy aki nem tartja érdemesnek dolgozni a földjén, attól azt el is lehet venni. A Termelési Bizottság elnökének jelentése szerint az őszi mezőgazdasági munkák megindítása erőszakkal törtónt: kb. 100 gazda gabonáját zároltatták, majd elkobozták és kiosztották. Az így kiosztott őszi vetőmagot a törpe-, kis- és újbirtokosok elvetették, a nagygazdák nem minden esetben végezték el a vetési munkákat. Az őszi szántás megfelelő elvégzését rendőrséggel ellenőriztették, míg a gyenge és kevés igaerő pótlásához gyakran a szovjet katonai parancsnokság adott segítséget.

152 Jelentősen megnövelte a Termelési Bizottság lehetőségét a földművelésügyi miniszter rendelete, amely lehetővé tette a városban található valamennyi igásállat és traktor igénybevételét és termelésbe állítását.

153 Az erőfeszítések következtében Cegléden az őszi szántás és vetés a tervezettnek megfelelően alakult. Az 1945-ös esztendőt a polgármester így értékelte a város közgyűlésén: „Az 442