Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 1. Cegléd társadalmi, gazdasági története a felszabadulástól a fordulat évéig (Boőr László)

lásra 1946. január 5-én, a Kommunista Párt székházában került sor. Erről a tárgyalásról a helytörténész így ír : „Dr. Kerék Mihály gyorsan tárgyalta a viszszaperlő földbirtokosok ügyét, a beadott perújítási kérelmeknek minden esetben igazat adott, s a föld visszaadására kötelezte a ceglédi újgazdákaí. A tárgyalás alatt a volt földbirtokosokat részletesen meghallgatta, a helyi földigénylő bizottság érveit nem vette figyelembe, nem vette jegyzőkönyvbe. A 11 visszaperlő birtokos esetében 10 birtokot visszaítélt... Kik voltak ezek a földbirtokosok? ... Ügyvédek, malomtulajdonosok, nagykereskedők, lelkes németbarátok, nyilasok, MOVE elnökök, bankigazgatók.. ."

106 Ezek az események rádöbbentették a ceglédi újgazdákat, hogy földjüket, gazdaságukat veszély, függetlenségükéit pedig új szolgaság fenyegeti. Gyökeret vert a döbbenet, elindult a bizonytalanság, a városban kószáló rémhírek megerősödtek ; nem érdemes a földeken dolgozni, őszre vissza kell adni mind... A megdöbbenést azonban hamarosan az elszánt ellenállás váltotta fel. A jogaikban sértett, létükben alapvetően fenyegetett újgazdák, a munkáját veszni látó Földigénylő Bizottság a Kommunista Párt támogatását kérte. A Kommunista Párt vezetősége január 13-ra, vasárnapra népgyűlést hívott egybe, és javasolta 100 tagú küldöttség indítását Budapestre. A küldöttség jelszavai — amelyeket saját maguk készítette táblákon Budapestre vittek és országosan ismertek lettek — „Földet vissza nem adunk!" „Elég volt a cselédsorsból!" „Le a földesurak protektoraival!" „Hajtsák végre a telekkönyvezést!" „Aki a földünkhöz nyúl, meghal vagy mi halunk meg!"

107 Az ország első jelentősebb parasztküldöttsége, a ceglédi parasztok küldöttsége, 1946. január 15-én utazott a fővárosba. A küldöttség vezetői Németh Sándor MKP-titkár, Cseh László NPP-titkár és Török Zselénszki János, a Földigénylő Bizottság elnöke voltak. „100 szegény újparaszt agyonfoltozott ruhában és cipőben egy-egy darab kenyérrel indult útnak kora hajnalban, hogy igazságukat kivívhassák." A küldöttség zárt sorokban, táblák alatt először az MKP székházát kereste fel, ahol Rákosi Mátyás, az MKP főtitkára, miniszterelnökhelyettes fogadta őket. Ezt követően dr. Donath Ferenc földművelésügyi államtitkárt keresték fel, aki megígérte, hogy dr. Kerék Mihály ellen eljárást indít. Veres Péter, a Nemzeti Parasztpárt elnöke, az Országos Földbirtokrendező Tanács elnöke — bár először csillapítani igyekezett a küldöttség hangulatát — ígéretet tett, hogy személyesen fogja kivizsgálni a ceglédiek panaszát. Végül pedig Kovács Béla földművelési miniszter tett ígéretet sürgős kivizsgálásra a viszszaadott birtoklevelek ügyében.

108 A ceglédi újgazdák útját követő napon, 1946. január 16-án az Országos Földbirtokrendező Tanács elvetette dr. Kerék Mihály javaslatát a földreform módosításáról.

109 Ugyanez a tanácskozás foglalkozott a dr. Kerék Mihály igazgató ellen beadott ceglédi panasszal is. A bizalmatlansági indítványt elfogadták és utasították az OFBT-t, hogy a ceglédiek ügyében újabb bizottságot küldjenek ki, tartsanak újabb helyszíni tárgyalást. Az új bizottság — Veres Péter vezetésével — 1946. február 6-án ült össze, a városháza nagytermében. Ékkor 18 peres ügyet bíráltak, a bizottság 16 esetben elutasította a volt földtulajdonosok követelését, és 2 esetben fogadta el azokat.

110 Bár a Veres Péter elnökletével működő bizottság csupán elvi döntésre volt jogosult, azokat a helyi Földigénylő Bizottság rövidesen szentesítette, és az összes függőben levő vitás ügyeket lezárta. így jelenthette 1946. április 2-án Török Zselénszki János, a Földigénylő Bizottság elnöke, Pásztor István tag — egyben a Ceglédi Földmunkás 437