Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 1. Cegléd társadalmi, gazdasági története a felszabadulástól a fordulat évéig (Boőr László)

__ való terjesztése" érdekében.

15 A Ceglédi Kereskedelmi Egyesület is 1945. január 14-én jelentette be a polgármesternek, hogy működését újból megkezdte.

16 A Ceglédi Ipartestület 1945. január 20-án tesz jelentést arról, hogy működését 1945. január 1-vel kezdte meg. Eddig az időpontig 960 nyilvántartott iparosból 432 jelentette be, hogy folytatni kívánja iparát, de legtöbbjének se szerszáma, sem pedig anyaga nem volt.

17 A nyersanyag és a szerszám nélküli iparosok különböző szövetkezetiekbe tömörültek, azt hivén, így megélhetésük könynyebb lesz. így alakultak meg a legkülönfélébb szakmák szövetkezetei: építőmunkások, vasmunkások, famunkások, bőripari munkások stb. Ezek azonban a szövetkezeti gondolat elfogadásán túl egyéb eredményt nemigen tudtak felmutatni. A városi Mérnöki Hivatal jelentése szerint 1945. január—februárban az újjáépítés során a szovjet parancsnokság által elrendelt ablaküvegezésekeí, a közúti hidak megjavítását, az utcák lefolyóinak tisztítását, az úttestek alatti átereszek kicserélését végezték el.

18 Az újjáépítési munkálatok közül kiemelkedett a MÁV vonalain a személyforgalom megindulása 1945. február 13-án,

19 majd március 18-án — igaz, egy vonatpárral — megindult a személyforgalom a gazdasági kisvasút vonalán is. 1945. március 14-én közmunkával megkezdték a bombatámadást szenvedett Rákóczi út vasútállomástól a gimnáziumig terjedő szakaszának a helyrehozatalát is. Tanácsülés hozott határozatot február 28-án a helyi bankok megnyitására,

20 és március 13-án a Ceglédi Kereskedelmi Bank már meg is kezdte működését. A képviselő-testület hozott határozatot március 20-án a közmunka-kötelezettség bevezetéséről (havi 2 nap), amelynek célja a város háborús kárainak, sérüléseinek mielőbbi felszámolása volt.

21 (Ezt a rendelkezést a Nemzeti Bizottság május 19-én törölte el, mert az egyéb termelési munkákat akadályozta.) A közbiztonság javítása érdekében 1945 tavaszán átszervezésre került a rendőrség is. A Városi Tanács ülésén a főispán 1945. február 17-én jelentette be, hogy a rossz emlékű csendőrség nevet el kell törölni, helyette a külterületen a határrendőrség nevet kell alkalmazni. A demokratikus pártok közötti értekezleten 1945. február 19-én rendőrkapitánynak javasolták Szelepcsényi Imrét, helyettesnek pedig Gosztonyi Pált.

22 A rendőrségen belül működött a 15 tagú nyomozótestület, az 5 tagú politikai nyomozó osztály és a 75 tagú rendőrlegénység. Március 7-én a rendőrség létszámát már 150 főben állapították meg, egyidejűleg a polgárőrséget megszüntették.

23 A Kommunista Párt szükségednek tartotta a rendőrök fegyverviselésének engedélyezését is.

24 A rendőrség létszámának emelése szükséges volt, mert a közbiztonsági helyzet nem javult a kívánt mértékben, terjedt a feketézés, árdrágítás és az uzsora. A közállapotokra jellemző, hogy a vasútállomáson vagonokban tárolt — az éhező budapestiek megsegítésére összegyűjtött — élelmiszert is ellopták.

25 A pártközi értekezlet éppen a rend megszilárdítása érdekében bizalmatlanságát nyilvánította a polgármester felé, de az MKP (kivételével a többi párt ekkor még nem tartotta szükségesnek Szaniszló leváltását.

26 1945 tavaszán a legfőbb gondot a földreform végrehajtása és a mezőgazdasági munkák elvégzése jelentette. így a romeltakarítás, az újjáépítés üteme lelassult, és csak 1945 júniusában került újból előtérbe. Ekkor elsősorban az MKP kezdeményezéseire, felhívásaira történtek a tömeges megmozdulások, amelyekből Cegléd szinte valamennyi lakosa kivette a részét. A legjelentősebb munkát a vasutasok végezték a vasútállomás és a forgalom helyreállításával. (1945 júniusában már 6 pár sínt és 20 vagont hoztak rendbe).

27 A lakosság pedig a