Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 7. A város és környéke munkásmozgalma 1919–1944 (Nagy Dezső)

programját a „falu kizsákmányoltjai számára". lEzt illegálisan terjesztették. A gazdasági válság súlyosbodásával a KP tekintélye és befolyása nagymértékben megnőtt. „ ... Ezzel együtt haladt az illegális szervezkedés fellendülése, a kommunista szervezetek újbóli kiépülése... Pártszervezetek és helyi megbízottak működtek a Duna—Tisza közén, így Ceglédien is."

36 Urban Pál, Kozma András s a mozgalomban kipróbált társaik számos titkos szervezőgyűlést tartoittak a város különböző pontjain, 10—15 ember részvételével, így a vasútállomás mögött a Szűcs-telepen. Egy másik alkalommal Fekete György ácssegéd lakásán, s az Újvároson a város közismert proletárnegyedében... A rendőrség, a besúgójelentések alapján nyomozást folytatott az összejövetelek résztvevői ellen. 1932-ben a munkanélküliek egy csoportja — a KMP országos kezdeményezésére — Kiss István és 11 társa aláírásával kérvényt intézett a Népjóléti Minisztériumhoz, amelyben leírja keserves, ínséges sorsukat és ínségmunkát kértek.

37 Több elvtársat lefogtak és elítélitek kommunista röplapok és egyéb sajtótermékek terjesztése miatt.

38 1932 májusában az aratási munkák megkezdése előtt 200 aláírással levelet intéztek a polgármesterhez, hogy csak helyi földmunkásokat alkalmazzanak e munkákban: a válasz, „a munkákból senki sem zárható ki, s a helybeli munkások zöme, ha dolgozni akart, kapott munkalehetőséget".

39 ítéletek a KMP ceglédi szervezői ellen Említettük Kozma és Urbán szerepét az MSZMP és KMP szervezésével kapcsolatban Cegléden és környékén. A nyomozók mindig a sarkukban voltak és több alkalommal letartóztatták őket. Nagy mozgalmi tapasztalatuk következtében olyan ügyesen védekeztek, hogy újra meg újra el kellett engedni őket. Egy alkalommal Urbán olyan határozottan állította a bíróság előtt, hogy ő „csak" a MFOSZ-ba szervezett, hogy visszakapta a lefoglalt iratokat, könyveket, igazolványokat s a begyűjtött tagdíjak összegét is. Az 1929-ben letartóztatott iKMP-szervezők ellen a pert 1931-ben folytatták le a résztvevők ellen. Kozma és Urbán 1929-ben néhány hónapig börtönben volt, majd szabadlábra helyezték őket. A lebukás során, 1929-ben 66 embert vettek őrizetbe. A főtárgyaláson 17-en szerepeltek vádlotitkénst. Kozmát és Urbánt, a fővádlottakat azzal vádolták, hogy Cegléden, Törteién, Abonyban, Szolnokon, Jászkarajenőn 1927—1929 között az MSZMP és MFOSZ általuk szervezett helyi csoportjain belül tulajdonképpen a KMP-t szervezték. Kozma és Urbán nem csupán munkahelyén, hanem a nyílt utcán is agitáltak, ... tehát az állam és a társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgaltására és megsemmisítésére törekedtek. Különösen pedig a munkásosztály un. proletár élcsapata kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalmat és szervezkedést kezdeményeztek és vezettek... mondta a főügyész. A nyomozás során az is kiderült — az ügyész szerint —, hogy Cegléd a földmunkások kommunista irányú megszervezésének gócpontjául jelöltetett ki... híven a III. Internacionálé téziseiben lefektetett utasításokhoz, mely a meglevő legális pártkeretekbe való beférkőzést jelöli meg, mint az agitáció... 'eszközét. Kozma és Urbán ceglédi lakásán tartotta a vázolt szervező munka megbeszéléseit és osztotta szét a beszerzett lázító iratokat. Végül is a királyi főügyész hangzatos vádbeszéde ellenére, a vádlottak ügyes védekezése nyomán a vádlottakat, köztük Urbán Pált, bizonyítékok hiányában felmentették, s a per végül Kozma Sándor személyes perévé minősült. Ő sem kapott súlyos ítéletet, a iKúria végül is 10 hónapban hagyta helyben büntetését. Időközben új per indult ellene a KMP Parasztbizottságában 400