Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 7. A város és környéke munkásmozgalma 1919–1944 (Nagy Dezső)

nyegében kézmű- és kisipar volt. A gyáripart 6 malom, 1 szeszfőzde, 1 tégla­gyár képviselte, mindössze 200 munkással. Az iparosodás hiányát a szakértők nyersanyag- és energiahiány indokolta. E számok alapján azt látjuk, hogy a helyben dolgozó iparban talán ezer fő körül van. Ez a szám magyarázza a mun­kásszervezetek kis létszámú bázisát, eredményes működésük nehézségeit. A szer­vezetekben — magánszámítások szerint — 100—150 öntudatos munkás tevé­kenykedett. A CEGLÉDI MUNKÁSMOZGALOM A 30-AS ÉVEKBEN (MSZDP) Az 1929-ben kezdődő nagy gazdasági válság Cegléd dolgozói fölött sem vo­nult el nyomtalanul. Eddig nem tapasztalt mértékben és hosszú időre bizony­talanná tette a megélhetést. Nagymértékben nőtt a munkanélküliek száma, akik naponta felkeresték a polgármestert: munkát követelve. 1930-ban a hatósági népkonyhán ellátottak száma 600 volt, 1931-ben elérte az 1000 főt. 24 E körülmények miatt — lázongástól tartva — a rendőrség nem engedé­lyezte az MSZDP újabb népgyűlés tartására vonatkozó kérelmét, amelyet a vá­rosi közgyűlés határozata is elutasított. A munkanélküliek száma 1931-ben 7000-re nőtt, a családtagokat is beszámítva. Az MSZDP mindent elkövetett, hogy saját gyengeségeit leküzdve élére álljon a munkanélküliek számottevő se­regének. Egy bizalmas (spion) jelentésből arról értesülünk, hogy a párt 1931. febr. 22-én új IB-t választott. Ezen az ülésen részt vett Urban Pál, aki ugyan „börtönviselt egyén létére a hivatalos vezetésben nem vehet részt, de a háttér­ből irányítja a dolgok menetét és tanácsait a legális vezetők minden esetben ki­kérik. Jelen titkos ülésen a résztvevőket félelmet gerjesztő aktív tevékenységre, s az utcákra való kivonulásra hívta fel." A március 15-i IB-ülésen Urbán, az előző évi nagy munkástüntetést ele­mezte és véleménye szerint azt Szent Istvánkor kellett volna megrendezni, mert az e napon a fővárosba tóduló hatalmas tömegek miatt a rendőrség más­sal van elfoglalva. Fontosnak tartotta a leventék közötti agitációt, s a május 1-i tüntetéseket. Dicsérte a szovjetunióbeli áUapotokat; majd elhatározitáik, hogy összeírják a munkanélkülieket, házról házra járva, s egy zászló alá hoz­zák őket. Az április 11-i IB-ülésen a május 1-i tüntetés lehetőségeiről beszél­tek, arról, hogy erőszakkal is kiviszik a munkásokat az utcára. Urbán Pál ki­jelentette, hogy a vidéki városok szervezés alatt vannak és kellő számban ér­keznek röpiratok is — jelentette az IB tagjai közé beépült kémjelentés szer­zője. 25 A rendőrség nem szüntette be az MSZDP üldözését: miután az elvett Mun­kásotthon hiányában a párt és a szakszervezetek központja a Kisfaludy utca 13. alatt volt, a rendőrkapitány 1931. nov. 28-án jogerős határozattal közölte, hogy 15 napon belül jelöljenek ki új helyet a pártnak és azt neki azonnal jelentsék, mert a szakszervezetek épületében semmiféle pártszervezet nem működhet. A párt ebben az évben pert indított a város ellen az elkobzott Munkásotthon visszaszerzéséért. Az ügy 1923-ban kezdődött, amikor a BM feloszlatta a helyi Földművelő és Munkásegyletet, székházukat elkobozta és a városnak adta át kezelésre közintézmény céljaira. A párt az épületet vagy értéke fejében 3500 pengőt követelt. A per minden fórumot megjárt, s végső soron a Kúria és eluta­sította a munkásság követelését és a perköltségek megfizetését is 'bevasalta a párton. Az év végén ismét hiába kértek engedélyt népgyűlés tartására: a pol­396

Next

/
Thumbnails
Contents