Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 7. A város és környéke munkásmozgalma 1919–1944 (Nagy Dezső)

7. A VAROS ÉS KÖRNYÉKE MUNKÁSMOZGALMA 1919—1944 1919—1929. AZ ELLENFORRADALOM HATALOMRA JUTÁSA ÉS ELSŐ INTÉZKEDÉSEI Az előző fejezetben említettük, hogy a tanácsszervek és más proletárszervezetek vezetőit lakásukon letartóztatták, a Fiatalkorúak Fogházába hurcolták őket. Odoszállításuk során egymáshoz bilincselték és román katonák kíséretében, dobszó mellett végigvezették őket a városban. Minden utcasarkon megállt a, szomorú menet, s a kisbírónak ki kellett hirdetnie: „Ezek a ti hóhéraitokí" S a nép, az istenadta nép megköpdöste, lócitrommal dobálta a tegnap még értük küzdő, dolgozó vezetőket. Tálasy ügyvéd, akit rendőr-főkapitánynak neveztek ki találta ki ezt a „vesszőfutást", s hintón kísérte a menetet végig a városon .. .* A Ceglédi Híradó hosszú névsorokat közölt az elfogottakról. Szeptember első napjaiban összeült a világháború előtt választott városi tanács, s a „kommunista kísérlet szomorú emlékeinek felszámolását" tekintette elsőrendű feladatának.

2 Történelmi tanulságként és dokumentumként kísérjük figyelemmel, hogy az ellenforradalmi rendszer hogyan és milyen eszközökkel, intézkedésekkel szervezte újjá a proletárhatalom által szétvert intézményeit és konszolidálta negyedszázados uralmát. Augusztus 9-én a városban székelő Mosoiu román tábornok főispánná nevezi ki Timbus Endre gimnáziumi tanárt, aki üdvözli a város közgyűlését, „türelmet és támogatást kért, s demokratikus embernek vallotta magát".

3 A város központi raktáraiban nem maradt semmiféle élelmiszer. Pedig 30 000 főnyi ellátatlan lakosságról és 7000 hadifogolyról kellett gondoskodni — s természetesen a megszálló román csapatokról. A gazdáknál elvermelve, nagy tartalékok voltak, amelyet szívesen bocsátottak az ellenforradalmi hatóságok rendelkezésére. A város testületileg üdvözli a román tábornokot, aki kijelentette : „... nem mint hódító jött a városba, hanem mint az antant akaratának végrehajtója és kilátásba helyezi, hogy az ellátási viszonyok rövidesen megjavulnak".

4 A szeptemberben összeülő első közgyűlés ismét polgármesterré választotta az elmenekült Gombos Lajost, s hazatértéig Dobos Sándort bízta meg teendői ellátásával. Rendőrkapitánnyá dr. Tálasy Aladár ügyvédet választották, aki az elfogott kommunista vezetők „vesszőfutását" kiagyalta. Elhatározták azt is, hogy minden városi alkalmazottat elbocsátanak, aki a ,,komrnün" idején szolgálatban volt. Minthogy a városban alig volt aprópénz, a közgyűlés elhatározta, hogy a direktórium szükségpénzét ismét forgalomba hozza a névérték 50/-áig és mindenki köteles elfogadni; elrendelték a kommunisták által „okozott károk" összeírását.

5 Károlyi Mihályt, aki 1914-től, Kossuth Ferenc ha386