Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 5. Cegléd az első világháború alatt, a polgári demokratikus forradalom, Tanácsköztársaság (1914–1919). (Nagy Dezső)

áruikat a piacról. Június 19-én a megnyugtató beszédek és intézkedések eil ebnere az élelemhiánytól gyötört nép, leginkább az asszonyok, az ellenforradalmi uszítók hatására, zendülést robbantottak ki. (Erről részletesen a későbbiekben.) A tejellátás folyamatossága és iaz élelmezési helyzet megoldása állandó napirendi pont volt és maradt a MT ülésein. Júliusban a tejellátást úgy vélték helyesen megoldani, hogy a termelőkkel naponta 4 litert a gyűjtőhelyekre szállíttattak. Azonban e helyeken nem gondoskodtak megfelelő tárolásról, s a tej megromlott. A nőtlen proletárok étkezési gondjainak megoldásaira városi étkezdét követeltek. A működő éttermekben ugyanis szomorú állapotok uralkodtak: piszkos terítők, jó nyersanyagból rossz étel, hideg víziben mártogatott evőeszközök viszszataszítóak voltak. A termelők szdbotázsa: az okokról már szóltunk, most bemutatunk egy olyan dokumentumot, amely tényekkel bizonyítja, hogy a számos kedvezmény ellenére a termelők tudatosan szabotálták a város ellátását. „A szegény ceglédi proletárok felfordulhatnának az éhségtől, ha az élelmiszerfölöslegüket rejtegetők szánalmára lennének utalva. A termelők nem hoznak semmit a piacra, ki akarják éheztetni a dolgozókat, azt hiszik, ha szabotálnak, akkor megdől a munkásrendszer. Pedig a proletárdiktatúra igen elnéző velük szemben: meghagyta házaikat, földjüket és itt Cegléden odáig ment a kedvezés terén, hogy megengedte a pálinkafőzést is. A kisgazdák nagy része azonban vak és nem látja meg azt ami jó, szabotál a végletekig. Nem fogadják el a fehérpénzt és eldugják, amit termelnek. A kisgazdák nyugodtan nézik a dolgozók éhezését. Addig, amíg a szabad őrlést nem engedték meg, tíz rekvirálás sem volt képes a dolgozók számára előteremteni, amikor megengedtük a szabadőrlést* két nap alatt öt vagon gabonát szállítottak be a malmokhoz. Tovább akartak rejtegetni, pedig tudjuk, hogy esténként a földekről hazajövet, a sziekerek ülései alatt, zsákszámra hozzák haza a gabonát. Letörjük a szabotálókat, akik éppen olyan ellenségei a munkásság hatalmának, mint a fegyveresen támadó fehérgárdisták."

20 Ehhez csak annyit fűzünk hozzá, hogy a románok bevonulásakor a kulákok azonnal 5 vagon gobanát adtak önként a megszálló hadsereg szükségleteire ; s ugyanígy kinyitották titkos élelmiszer-raktáraikat a „nemzeti hadsereg" bevo6. A helyi szervek szociális politikája A helyi szervek már a hatalomátvétel első napjaiban foglalkoztak a famunkások által beterjesztett bér- és munkafeltételekről szóló javaslatokkal. A tervezet hasonló volt egy kollektív szerződéshez. Főbb pontjai: heti munkaidő 48+3=51 óra; túlóra nincs; vagy csak kivételes esetekben; vasárnap munkaszünet; csak órabérben dolgoznak; szombaton fizetés; a munkaadó csak szervezett munkást alkalmazhat; bizalmit választanak; étkezés és dohányzás munkaidő alatt tilos. A munkaadók ezzel szemben kérik, hogy a munkások ne fuserálhassanak. Ezt és a hasonló jellegű problémákat március 21-e után a tanácskormány rendeletei szerint szabályozták. * Ha beadták a kötelező mennyiséget, akkor a maguk számára tetszés szerinti menynyiségben őrölhettek. 338