Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)
I. Természeti, földrajzi viszonyok - 3. A városkörnyék természetes állatvilága (Horváth Lajos)
Bogarak (coleoptera) A bogárvilágot, hasonlóan az eddig tárgyalt rovarrendekhez, elsősorban a homokos talajt kedvelő fajok jelentik. A Cegléd környéki, kiterjedt homokterületek (szántók, szőlők, erdők, legelők) változatosak és fajgazdagok bogarakban. Homoki futrinkák, gyászbogarak, lemezescsápúak, ganajtúrók, galacsinhajtók, cserebogarak, levélbogarak sok faja lelhető fel. A tavak, vízállások, vízlevezető csatornák és szomszédságuk számos más, főleg vízibogárnak, a nedvesebb rétek, legelők, valamint a tölgyerdők ismét más fajoknak nyújtanak otthont. Lepkék (lepidoptera) Ezek a rovarok a legszembetűnőbbek, bár ún. nagy lepkékben (Macrolepidoptera) nem gazdag a terület. A kis lepkék (Microlepidoptera) vagy molyok fajszáma sokkal nagyobb, de ezek az átlagos természetjáró ember számára alig észrevehetők és felszínes szemlélésre csaknem azonosnak látszanak. Tekintve, hogy Cegléd és környékét lepkész szakember még nem kutatta behatóan, olyan fajt nem ismerünk innen, amelyik jellemzőnek lenne mondható vagy nagy ritkaságnak számíthatnánk. Az innen nem messze, délre elterülő Kiskunsági Nemzeti Parkban, különösen a homokos talajú részeken azonban már számos ritka lepke található, ami a helyi homokos vidékek beható tanulmányozására hívja fel a figyelmet. Kétszárnyú rovarok (diptera) Rendkívül gazdag rovarrend úgy fajokban, mint egyedekben. Legyek, szúnyogok néven ismert rovarok közül főleg a homokos talajon élnek a Cegléd környékére jellemző fajok. A legtöbb fajt és a legnagyobb egyedszámot a homoki legelőkön találjuk. Ilyen helyeken számos vérszívó és trágyalégy tanyázik, amelyek némelyike az embert is háborgatja fájdalmas csípéseivel. A szúnyogok közül a vizek, főleg az állóvizek környékén találjuk a legtöbbet, mert ezeknek a szaporodásához a víz elengedhetetlen. Ez a vidék a kétszárnyú rovarok • szempontjából sincs annyira feltárva, hogy igazán jellegzetesét tudnánk megemlíteni, bár a szomszédos Kiskunsági Nemzeti Park területéről, különösen a homokos talajúról nem egy nagy ritkaság, sőt új faj került elő. Hártyás szárnyú rovarok (hymenoptera) Ennek a nagyon fajgazdag rovarcsoportnak a tagjaival lépten-nyomon találkozhatunk. A virágokat látogató méh- és darázsfélék szinte mindig szem előtt vannak. De ide tartoznak a hangyák is, amelyek a lazább talajt különösen kedvelik. Akárcsak az előző csoportok esetében, itt is áll, hogy szakavatott kutatók nem gyűjtöttek Cegléd környékén rendszeresen. így rendkívüli fajokról — nagy ritkaságokról vagy helyi érdekességekről — nem számolhatunk be. Tekintve, hogy gyakori itt a homokos talaj, egyes méh- és darázsfajok különösen nagy számú egyeddel vannak képviselve. Meg kell említenünk közülük a nagy testű, és feltűnő színű poszméheket, a homoki fürkészeket, a fémfürkészeket, a tőrösdarazsakat, az útonálló darazsakat, a redősszárnyú darazsakat és a homokos vidékekre különösen jellemző kaparódarazsakat. :% . . ; , .
