Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

I. Természeti, földrajzi viszonyok - 3. A városkörnyék természetes állatvilága (Horváth Lajos)

3. A VAROSKÖRNYÉK TERMÉSZETES ÁLLATVILÁGA A terület általános földrajzi jellemzése Cegléd város és közvetlen környékének állatvilága a Duna—Tisza közének északi részére jellemző elemekből tevődik össze. Tekintettel arra, hogy az állatok előfordulását a földrajzi helyzeten kívül az éghajlat, a tengerszint feletti magasság., de leginkább ezekkel a tényezőkkel szoros összefüggésben álló növénytakaró határozza meg, a faunakép főleg a jelzett körülmények függvénye. A gerinctelen állatok szempontjából különösen lényeges a terület gazdasági művelése; vitathatatlan, hogy a gerinces állatok jelenlétét is nagymértékben a gazdasági hasznosítás természete határozza meg. Ahhoz, hogy a területünk állatvilágát értékelhessük, szinte elengedhetetlen, hogy a közvetlenebb és távolabbi vidékek faunájába beillesszük. Magyarország és vele az egész Kárpát-medence Eurázsia középső és északi részét, valamint Észak-Amerikát egybefogó holarktikus faunatartomány része. Ezen belül az euroturáni faunavidék tagja, amelynek egyik alegysége a Ceglédet és környékét magába foglaló közép-dunai faunaterület. A Kárpátok hegykoszorújától övezett terület állatföldrajzi egységekbe osztható. Ezek közül vidékünk a Pannonicum nevű részbe tartozik. A Pannonicum faunakörzet Duna—Tisza közi részének 100 m tszf. magasságig terjedő területéhez tartozik tehát Cegléd és környéke. Az alapfauna itt azonos az egész Pannonicumra jellemző faunával. A folyamatos mezőgazdasági, erdőgazdasági és kertgazdasági művelés alatt álló területek (szántóföldek, legelők, erdők, szőlők, gyümölcsösök) állatvilága nem mutat fel olyan jellegzetességeket, mint amelyek az innen nem messze, délre, szigetszerűen, itt-ott fennmaradt maradvány területegységeken (reliktumokon) megtalálhatók; ezek korábbi, ősibb korszakok állatvilágából és növényvilágából őriztek meg néhány elemet, azaz állat- és növényfajt. Ezek ma már csak itt élnek, sőt, esetleg csak itt tudnak fennmaradni még egy ideig. Ilyen bennszülött (endemikus) ritkaságokat hiába keresnénk Cegléd környékén. A tapasztalat szerint az eimocsarasodő halastavak, a helyenként megtalálható, kisebb, posványos területek állatvilága jelenti a legnagyobb eltérést az ilyenféle vidékeken feltalálható, átlagos faunától. Ezek a különbségek a vízi rovar- és madárvilágban mutatkoznak meg leginkább. 33