Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)
IV. A kapitalizmus kora - 3. Társadalmi és politikai harcok, irányzatok a XX. század elejéig (Reznák Erzsébet)
67 Kossuth F. 1906. 98—99—100. 68 Kossuth Ferenc, ki eredetileg vasútépítő mérnök és bányaigazgató volt Olaszországban, külföldön nem sokat foglalkozott politikával. Hazai politikai szerepléseihez B. Molnár S. biztosította a feltételt, ki ráíratta egyik ceglédi házát. (A választójog elnyeréséhez volt erre szükség.) 69 PML. V. 73-a Cv. Kgy. jkv. 1906. febr. 20. E határozatot április 19-én helyezték hatályon kívül, a Wekerle kormány kinevezése után. 70 A „tulipán" mozgalom főúri hölgyek pártolása alatt működött. Bár legfontosabb céljának a hazai ipar pártolását tűzte ki, a mozgalom jelvénye (a tulipán) is Cseh gyárakban készült. A hangzatos jelszavak sem takarhatták el a mozgalom életképtelenségét. Bizonyíték erre pl. Sárik Gyula ceglédi nyomdatulajdonos, ki hangzatos kiáltványában adta a város tudtára, hogy ezentúl csak hazai árut tart — kivéve az angol képeslapokat. Ceglédi Hírlap 1906. ápr. 1. 71 Cegléden is működött honvédegylet. IV/477. PPSK. vm. egyesületei. 72 Kossuth VIII. 1900. 268. Kossuth Boborynak. 73 IV/477 PPSK. vm. egyesületei. 74 PML. V. 73-a 6/1893. 75 Az alföldi városokban sajátos közéleti fórum volt a szokásos hetipiac is, hol szinte mindenki megfordult. 76 IV/477 PPSK. vm. egyesületei. 77 Kolofont (szerk.), 1931. 230—231. A ceglédi állami elemi iskolák története. 78 Ceglédi Újság 1899. jún. 11. 79 A tanító munkájában sem lehetett önálló: a tanítási órákon, vizsgákon számtalan lehetőség volt az illetéktelenek beavatkozására. 80 Czegléd és Vidéke 1895. szept. 1. 81 Erdei F. 1977. 144. 82 Ebben a tiszteletben is sok furcsa elem keveredett, pl. azok a versek, melyekben Kossuthot a király nevében hívták haza. 83 Bővebben erről Máté Bertalan tanulmányában. 84 PML. V. 73-a Cv. Kgy. jkv. Mut. 1867. Kívüle még: Böszörményi László, Irányi Dániel, Vidacs János, Madarász József, Nyári Pál, Perczel Móric. (A jegyzőkönyv selejtezve.) 85 Kossuth Dobos Jánoshoz. Kossuth VIII. 1900. 169. 86 IV. 4ÖÍ-a PPSK. vm. biz. A polgármester jelentései szerint Kossuth F. megválasztása mindannyiszor, minden mozgalom nélkül, egyhangúlag történt. Goldman még a jelöléshez szükséges 10 szavazatot is nehezen érte el. 87 Az út előzményéről, eseményeiről részletesen: A czeglédi százas 1877. A megválasztásról: PML. V. 73-a Cv. Kgy. jkv. 1876. dec. 28. 88 Turini százas 1877. 6. 89 Turini százas 1877. 8., 20. Simonyi Ernő útján is kérte a ceglédieket szándékuk megváltoztatására. 90 A czeglédi százas 1877. 8. 91 Pl. 1872-es hódmezővásárhelyi megválasztása ellen, mikor szemét bandának nevezte a nevével visszaélőket. Egyúttal elítélte a függetlenségi párt valóban sértő módszerét is, mellyel nevének fölhasználására törekedtek. (Szekfű 1952. 394.) 92 A nagy tudású ceglédi lelkész (1813—1886) első elnöke lett a turini 100-as körnek. 93 A czeglédi százas 1877. 62—63. 94 A czeglédi százas 1877. 69—71. 95 A czeglédi százas 1877. 45. Mocsáry pohárköszöntője a ceglédiek pesti fogadtatásán hangzott el. 96 Szekfű Gy. 1952. 424.