Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 3. Társadalmi és politikai harcok, irányzatok a XX. század elejéig (Reznák Erzsébet)

rosi vezető réteget, s az egyenjogúsítását egyre hangosabban követelő iparosokat, szegényparasztságot. A XX. század mutatta meg: hogyan tudtak élni a „biztató életű parasztok" a kínálkozó lehetőséggel? TÁRSADALMI, TÁRSAS ÉLET — EGYLETEK ÉS ISKOLÁK E rövid fejezet keretei között nincs szándékunk a fentiek történetének részletes tárgyalására. Az alábbi néhány mondattal a figyelmet szeretnénk felhívni a társadalmi élet e két alapvető intézményére. Egyletek: a ceglédi egyletek történetének részletes ismertetése még feldolgozásra vár. Mivel tevékenységük fénykora a dualizmus időszakára esett, meg kell emlékeznünk róluk. Az egyleti mozgalom első példái a kiszolgált 48-as honvédeket összefogó honvédegyletek voltak.

71 Alakulásukat — különös módon, szándéka ellenére — a hivatalos hatalom is elősegítette. Természetesen, szerveződtek az egyletek spontán módon, később egyre inkább az állami hatalom akarata ellenére. Számos egylet működött az országban e fedőnév alatt — valójában a függetlenségi eszme harcos szervezetei voltak. Különösen az abszolutizmus évei alatt nőtt meg a számuk, jelentős befolyást gyakorolva a falusi és városi politikai közvélemény alakulására. Maga a király — tőle szokatlan gesztussal — tevékenységük anyagi alapjára felajánlotta koronázási ajándékát 1867-foen. Működésük a kiegyezés után sem szűnt meg, azonban tevékenységük jellege átalakult, megváltozott tagjaik összetétele is. Alakulásukat Kossuth is jó akarattal sürgette, bennük látva a társadalmi mozgalmak ébrenítartóit. Emlékezzünk a ceglédi Népkörhöz írt levelére: „Életet tehát a társadalmi téren, pezsgő életet — Uram- Barátom! És minál több világot, hogy a nemzet öntudatosan számot adhasson s adjon magának a helyzetről."

72 A különböző egyletek között az alapvető különbség tagjaik összetételében volt. A társadalmi ellentétek erősödésével az egyes rétegek a hétköznapi érintkezésben is eltávolodtak egymástól. Cegléden is elképzelhetetlen volt, hogy a Népkörbe pl. napszámos ember is betegye a lábát. A módos gazdák ugyanígy messziről elkerülték a Kaszinó egyletet, a városi úri értelmiség találkozóhelyét. Voltak persze közös pontjaik is a különböző egyletek működésének. Valamennyi alapszabályban hasonló célt jelölték meg: a tisztes társalgás, hasznos olvasás, közhasznú ismeretek terjesztése, a közművelődés előmozdítása, törvényileg nem tiltott mulatságos időtöltés.

73 Nevük és tagjaik összetétele szerint rendkívül sokféle egylet létezett, a város szinte valamennyi csoportját összefogva. 1893-ban pl. az alábbi egyletekről tudunk: Egyenlőségi olvasóegylet, Iparosifjúság önképző egylete, Árpád olvasóegylet, Széchenyi olvasóegylet, Újvárosi olvasóegylet, Gazdászegylet, Közművelődési kör, Tékéző társaság, Kereskedő ifjúság egylete, Kossuth-<kör, Függetlenségi Kör, Oasinóegylet, Népköregylet.

74 Az iparosok politikai törekvését jelzi, hogy a század végére számtalan, a különböző szakmák munkásait összefogó önsegélyező, érdékvédő egylet alakult. Mibői állt az egyletek tevékenysége? Mindenekelőtt szükség volt egy helyiségre, ha ilyen nem létezett, megtette valamelyik vendéglő különterme is. Nem előre meghatározott „munkaterv" szerint működtek, de működésük többékevésbé folyamatos volt. A saját egyletébe — ha nem is rendszeresen — mindenki eljárt, eleget téve ezzel közéleti szereplésének.

75 279