Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

I. Természeti, földrajzi viszonyok - 2. A városkörnyék természetes növényzete (Szollát György)

2. kép. Vízi növényzet, sásosok, rétek zonációja, különös tekintettel a Cegléd környéki élőhelyek sajátosságaira: 1. Lebegő hínár (békalencse, rence) 2. Gyökerező nagyhínár (süllőhínár, úszó békaszőlő, vidra keserűfű) 3. Nádas (nád, tavi káka, gyékény, virágkáka) 4. Magassásos, zsombékos (zsombéksas, közönséges lizinka, dárdás nádtippan, rostostövű sás, réti füzény) 5. Láp- és kiszáradó láprét (kormos csaté, kékperje, muhars^s, festő zsoltina) 6. Mocsárrét (fehér tippan, réti sás, réti ecsetpázsit, gyepes sédbúza, nádképű és réti csenkesz) 7. Fűzláp (zsombéksas és lebegohínár fragmentumokkal) (rekettyefűz, zsombéksas, békaliliom) 8. Patakmenti növényzet (vízi harmatkása, ágas békabuzogány, mocsári és parti sás) (Soó nyomán) Pál János rajza