Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 2. A város a jobbágyfelszabadulástól az első világháborúig (Kocsis Gyula)

9 400 q 2 7 115 q 2 7 370 q 2 4 240 q 1 4 280 q 1 3 240 q hanem a gőzmalmoké volt. 1895-re a szárazmalmok száma ötre, a vízimalmok száma l-re csökkent, ezzel szemben a városban már 5 gőzmalom és 5 szélmalom működött. 1900-ban a 6 gőzmalomban 27 pár henger és 24 pár őrlőkő működött, napi teljesítményük 1630 mázsa volt, amely az 1863-ban létezett 82 szárazmalom kétheti teljesítményének felelt meg. . tulajdonos henger kő teljjSgay Gőzmalom rt Gazdasági gőzmalom rt Sertéshizlalók gőzmalma özv. Hunyadi Ferencné ifj. B. Farkas Mihály B. Farkas Mihály A XX. század első évtizedében a számuk tovább növekedett, 1911-ben a 7 malom mindegyike legalább napi 100 mázsa őrlőképességű volt.

56 A2 első, és 1944-ben történt lebombázásig a legnagyobb gőzmalmot az 1881-ben — túlnyomórészt nagyobb gazdákból, iparosokból, kereskedőkből — alakult részvénytársaság építtette. Az alapító tagok (Negyedi Ferenc, Kapu József, Knopf Pál, Füle Sándor, Antal Pál, Sági Antal, Ungvári Ferenc, Dobos János, Deli Balogh János, Csurgai Mihály, Halász Vazul, Êder György, Csizmadia Gergely, Ágai Mihály, Nagy József) 1862-ben kérték a tanács hivatalos támogatását, hogy 4 kőre gőzmalmot építhessenek, mert a szárazmalmok nem győzik a minimálisan szükséges évi 5600 mázsa liszt őrlését. Malomhelynek a város „vásártérre dűlő kertjét, amelyet Schülinger Fülöp fakereskedő haszonbérel" kérték. A kérések indokai között szerepel, hogy ez az „... iparüzlet első s egyedüli e nemben, mely Magyarhonban Magyarok által alapíttatik". Az eredeti »észvénytőke — 450 000 ft — hamarosan összegyűlt és a gőzmalom 1863-iban megkezdte működését. A gőzmalom versenyét a száraz- és vízimalmok azonnal megérezték: „...most midőn a gőzmalom életbe lépett már ez idő alatt tökélletesen tudjuk és tapasztaljuk, hogy a jövendőbeli keresetünk általa végképen meg szűnik.. .". A gazdaságtalanná, ráfizetésessé vált szárazmalmokat az 1870-es évek elejétől egymás után bontják el, illetve kisebb részben gőzmalommá alakítják át. A rt. malom 1870-ben már 12 kőre dolgozott, termékeit nagyrészt külföldre szállították, a hajtóerőt 3 gőzkazán szolgáltatta. A részvényesek a malmot állandóan fejlesztették. Galgóczy már 1877-ben arról számolhatott be, hogy a 13 pár kő közül 7 és két henger, „mint műmalom, finom gyártmányt szolgáltat s rendes körülmények közt versenyez a fővárosi malmokkal". 1886-ban 18 pár henger és 2 pár kő működött a malomban, tehát áttértek a modern technológiára, pedig közben rossz időszakok is jártak. A „Czegléd" 1885 februárjában azt írta, hogy a gőzmalom rt. néhány éve még a bukás szélén volt, de most már remény van a felvirágzásra, ugyanis „ ... szakadatlan éjjeli és nappali munka mellett megkétszerezték a termelést...", a finomlisztjük számára Brünnben (Brno — Csehszlovákia) és Berlinben ügynökséget állítottak fel és ezáltal biztos piacot teremtettek, leküzdve a fővárosi malmok versenyét. 1884-ben 121 ezer mázsa (napi 330 q) gabonát őröltek. A malom lisztjével részt vett az 1885. évi országos kiállításon is. Hét különböző finomsági fokozatú lisztet mutatott be, amelyek közül 6 rétestészta készítésére is alkal244