Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 2. A város a jobbágyfelszabadulástól az első világháborúig (Kocsis Gyula)

lisi törvények legfontosabb vívmányát, a jobbágyfelszabadítást; a volt jobbágyok tulajdonába került földekért a birtokos állami kártérítést kapott. A fentebb említett, nem rendezett kérdéseket illetően — amelyek az ország parasztságának nagy tömegeit érintették —, lényegében az 1832—36-os országgyűlés rendelkezéseit ismételte meg. Kötelezővé tette a maradvány- és irtvány- (az úrbéri tabellákban nem szereplő, de huzamosabb ideje jobbágyi használatban levő) földek megváltását, megengedte a szőlődézsma megváltását, kötelezővé tette az erdő- és legelőelkülönítéseket. 1. kép. A város határának térképe 1881-ben 217