Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

III. A város a középkorban és az újkor elején - 3. Cegléd mezőváros a XVIII. századbanés a XIX. század első felében (Novák László)

102 PML NKO CV SZK 1747/48. 103 Wellmann Imre, i. m. 312. 164 Wellmann Imre, i. m. 314. 105 PML NKO CV Urb. 1770, 1773. 106 PML NKO CV SZK 1737/38. 107 Wellmann Imre, i. m. 314. 108 PML NKO CV Tan. ir. 1701—1783. Litt, nro 4. 109 Wellmann Imre, i. m. 314. 110 PML NKO CV Urb. 1769, 1770. 111 PML NKO CV Urb. 1769, 1773, 1780 stb. 112 PML NKO CV Tan. jkv. 1786—1800. 119—122. pag. 113 PML NKO CV Tan. jkv. 1788—1792. 25—26. pag. 114 PML NKO CV Tan. jkv. 1819—1821. 52. sz. 37. pag. 1819. máj. 16. 115 PML NKO CV Tan. jkv. 1819—1821. 215. sz. 173—175. pag. 376. sz. 319—320. pag., 519. sz. 441—442. pag., 538. sz. 456. pag. 116 PML NKO CV Tan. ir. 1842—1847. Litt. 26/1847. 117 PML NKO CV Tan. ir. 1842—1847. Litt, nro 68/1846. 118 Szokolai István, 1856. 51. 119 PML NKO Cegléd Vallásalap. Urad. Ttja ir. Szerződések (1783—1846).; PML NKO CV Tan. jkv. 1834—1838. 351. sz. 140. pag. 120 PML NKO Cegléd Vallásalap. Urad. Ttja ir. Szerződések (1783—1846). 121 PML NKO CV Tan. jkv. 1834—1838. 361, sz. 144. pag.; PML NKO CV Tan. ir. 1831—1841. Litt, nro 2. 122 Szabó Attila, 1981, 45. 123 PML NKO CV Tan. jkv. 1834—1838. 624. sz. 301. pag. 124 PML NKO Cegléd Vallásalap. Urad. Ttja ir. 1842—1847. 18. sz. 1839. dec. 23. 125 PML NKO Cegléd Vallásalap. Urad. Ttja ir. 1842—1847. 425. sz.; Vö. Szabó Attila, 1981.; 1845/46-ban 159.905 ft 53 xr. (váltóban) volt az uradalom összes bevétele. 126 „Azon évszázadok lefolyta után, mellyeknek viszontagságai között Városunkal régiség tekintetében aligha párosítható, 's kifejlődésükre nézve sem jelentékenyebb Városok, kedvezőbb körülményeiknél fogva magokat földes uri tartozásaiktól örökre megváltották, Városi Községünk pedig az ellenséges idők csapásaitól mind népességre mind javaiban szenvedett gyakori veszteséget érezvén, 's várván elégelten gondviselésre bizott sorsának javulását az idő fejleményeitől századok során át jobbágyi állapotban Földes Uri szelid kormány alatt reménlette szenvedéseinek érdemlett boldogságát, most elvégre a' haladókor igényével kifejlett szabadság eszméje, ezen a' tanácskozási téren egy értelemre összeolvadt kettős Tanácsi testólet kebelében megfogamszott, — és midőn ezen testület a' Jobbágyi állapotra vonatkozó történeteknek egybevetéséből méltán következtethetné, hogy ön cselekvés nélkül a' jövőben aligha volna rejtve jobbágyi állapotuk számára a' jelennél nagyobb boldogság, — és ha volna is, a' szabadság korábbi élvezete édesebb lenne ama késő gyümölcsnél; — elvül kilőn mondva hogy a' Város magát földes Uri tartozásaitól örökre meg akarja szabadítani... mellyhez vezető eszközök az 1836^ évi 1711üc és 1840ik évi Vll.ik Törvény Czikkelyekben említetnek..." PML NKO CV Tan. jkv. 1846—1848. 348. sz. 105—106. pag. 1846. aug. 14.; Vö. Szabó Attila, 1981. 49—50. 127 Szokolai István, 1856. 224—228. 128 Molnár Géza, 1931. 254. 129 Nóvák László, 1978. 45—75.; 1701-ben csak egy nemes családot írtak össze Cegléden. Petróci Sándor, 1961. 48. 130 PML NKO CV SZK 1720/21, 133—142. pag.; PML NKO CV Conscr. die. 1723/24.; 1736/37.; 1748/49.; 1751/52.; 1761/62. 131 PML NKO CV Conscr. die. 1751/52. 132 PML NKO CV Urb. et Tabella 1769, 1773. 133 PML NKO CV Conscr. die. 1781/82.; 1784/85.; 1799/1800.; 1804/05. 134 Zsengellér József 64 éves református tanúvallomása 1826. január 28-án: „néhai Kapu Mártony mostani Ns Kapu Pálnak édes Attya mint egy harmincz egynehány Esztendők előtt a' nemességét, 's az hozzá tartozó famíliájának is, keresni kezdette Ns Komárom Vgyében; és tudgya 'e tanú hogy nevezetes költségeket tett a' Nemességének keresésére a' többiek közt egy alkalmatossággal jelen volt 'e Tanú a' mikor b. Kapu Mártony egy lovat egy egész sertvést, 's más egyéb nevezetes mennyiségű eleséget adott Kapu László nevezetű Ns Komárom Vgyében Kis Endréden volt Lakozó vallott Attyafiaknak, a' ki az nemességet közönséges184