Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

III. A város a középkorban és az újkor elején - 3. Cegléd mezőváros a XVIII. századbanés a XIX. század első felében (Novák László)

bácskákban húzták meg magukat. Bóbis Farkas Mihály javainak összeírásakor 1818-ban pl. a tanyán egy „jó istállót", 1—1 boglya szénát, szalmát és töreket találtak, valamint 4 db ökröt, 5 db tinót, 1 db tehenet, 2 db negyedfű üszőt és 5 db lovat.

218 Zsuborka Tóth Mihály tanyáján 1819-ben (a hat lovon, hat ökrön, két tinón, egy-egy tehénen és üszőn, ikét borjún, 51 db juhon, s a baromfiféléken kívül) jegyzékbe került „egy 20 Darab marhára való Istálló egy Juhfészerrel együtt... Ugyan ott egy kis szobátska" is, valamint 9,5 öl búza- és árpaszalma, s egy boglya három szekérre való széna, két veremben összesen 80 véka búza- és árpagabona.

219 A tanya tehát helyet biztosított az állattartás építményeinek, s a különböző igás-, heverő- és egyéb haszonállatoknak. A takarmányt a kerített szénás- vagy szérűskertben hordták össze. A színekben vagy a padlásokon tartották a különböző gazdasági szerszámokat, s a gabonát pedig a tanyaudvaron készített szérűn nyomtatták el. A gabonát rendszerint vermekben tárolták, amelynek „kerekverem" és „sírverem" típusa ismeretes.

220 A XIX. század közepe táján már az „élet kamrában" levő szuszékban is tartottak gabonát.

221 A „földes gazdák" kenderföldjei rendszerint a tanya körül helyezkedtek el, s rendszerint árokkal vették körül. A nagyobb gazdák igyekeztek házat is építeni tanyájukon. Átányi Tóth Gergely tanyáján többek között egy istállón, kis istállón, juhfészeren és „kotsi fészeren" kívül összeírtak 1821-ben „Egy szoba, konyha" osztatú házat is, amelyet 50 Ft-ra becsültek.

222 Nemes Kapu Pál halála után két darabban levő tanyaföld maradt az örökösökre. A nagyobbik tanyán „egy lak ház", „egy istálló három ajtóra, egy birka szín", a „kissebb tanyán egy lakház, egy istálló két ajtóra", két „kerek verem tele kéttzer búzával" került inventáriumba az egyéb ingóságokkal együtt.

223 Rendszerint, a gazda fia a tanyaház szobájában, a cseléd pedig az istállóban éjszakázott, a jószág mellett.

224 A határbeli településtartozékok kapcsán szükséges megemlíteni a szőlőskertek építményeit is. Az öregszőlőben, és az Ugyerokban gunyhókat is építettek a ceglédi szőlősgazdák (2. térkép), ahol a boroshordókat, kádakat, s a különböző szerszámokat tárolták.

225 A szőlőbeli gunyhó a paraszti gazdaság egyik határbeli üzemhelye volt, a településrendszer sajátos funkcionális része. Ahogyan az akiokban, úgy a szőlőkben is igyekezett meghúzódni a jövevény, zsellérréteg, s ennek következményeként — elsősorban is a városhoz közel eső részen — megkezdődött a szőlő betelepülése, illetve a belsőség kitérjeszkedése az öregszőlő területére. A különböző biztonsági szempontok, s az adózás, teherviselés miatt, a szőlőbeli lakókat is rendszeresen — olykor erőhatalommal — kötelezték a városba költözésre.

226 Mindennek ellenére a tanácsnak nem sikerült meggátolnia a szőlő benépesülését. Pl. az 1847-es összeírás 34 lakót tüntet fel az öregszőlőben,

227 s a XIX. század második felében pedig a várossal határos része be is települt.

228