Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)
III. A város a középkorban és az újkor elején - 3. Cegléd mezőváros a XVIII. századbanés a XIX. század első felében (Novák László)
— elfogadták a szerződés feltételeit. 119 A lejárt szerződést 1842. április 13-án megújították kilenc esztendőre. 120 A gabonadézsma-váltsággal egyidőben folyt a tárgyalás a szőlődézsma megváltása érdekében is, de az 1836. február 20-án tartott egyeztető tárgyaláson nem fogadta el az uradalom a város által ígért 8204 Ft 257з xr összeget. A szőlőhegyek felmérését 1837-ben végezték el, s ezt követően állapították meg a dézsmaváltság kulcsát, holdankénti 5 Ft-ot és 10 15 /24 xr-t váltócédulában. Erinek megfelelően az 1737 hold ^^гоо O-öl öregszőlőért 3600 forint váltságot számítottak 1837. január 1-től 1842. december 31-ig terjedően, amit — a szerződés leteltével — 1852-ig hosszabbítottak meg. 121 A ceglédi új szőlőt 1827-ben telepítették, s ettől kezdve megválthatták pénzben a dézsmáját. Az 1335 hold ^/IJJOO O-öl területű szőlő váltságát holdankénti 1 Ft 30 xr összegben állapították meg. 122 A robotot nehezebben tudták megváltani. Az uradalom elsősorban a hosszúfuvarra tartott igényt. Az 1836. évi úrbéri törvények után, 1837. június 3-án tett javaslatot a mezőváros, minden egész jobbágy telektől 8 igásnapot, és zsellérenként 4 gyalognapot ajánlottak fel, amit azonban az uradalom nem fogadott el. 123 Ebben «nem nyugodott meg a tanács, s fellebbezett. A Helytartótanács döntése nyomán az uradalom 1839-ben kénytelen volt engedni, s egyezséget kötöttek a robotváltságra is, 1839. november 1-től 1851. október 31-ig terjedő időszakra. Az igás napszámot 20 xr-ral, a gyalogmunkát pedig napi 10 xr-ral számították fel ezüstpénzben. 124 Végeredményben — az 1836. évi törvények hatására — Cegléd mezőváros törekvését siker koronázta, az 1840-es évekre megválthatták úrbéres szolgálataikat. Mindezt jól szemlélteti a vallásalapítványi uradalom ceglédi tiszttartójának számadása az 1846/47. évről. Az uradalom alapjövedelme a következő forrásokból származott: 125 1. Úrbéri tartozások 2. Robot váltság 3. Kilenced és tized dézsma váltság 4. Bérek, árendák 5. Állandó erdei jövedelmek . 4 512 ft 10 600 ft 6 534 ft 12 047 ft 19 ft összesen 33 348 ft Az 1840. évi VII. törvénycikk alapján Cegléd mezőváros tanácsa lépéseket tett az úrbéri örökváltság elérésére is. összesen 2 082 608 váltóforintot és 28 35 До krajcárt ajánlottak fel az uradalomnak, s ezen kívül, a földesúri haszonvételek (kocsmáitatás, húsmérés) átadását is kérték. Miután 1846 szeptemberében megnyerték a nádor támogatását, a tanács elhatározta, hogy benyújtja örökváltsági kérelmét a Helytartótanácshoz. Az örökváltsági szerződés megkötését különböző nehézségek késleltették (feltételként szabták meg a közös legelő felosztását), az úrbériség eltörlésével az 1848. évi IX. törvénycikk oldotta meg a problémát. 126 Az 1848/49-es szabadságharc bukása után a bécsi kormányzat érvénytelenítette a nemzeti kormány intézkedéseit, s így az úrbériség, az úrbéri viszonyok újra életbe léptek. E téren az 1853. március 2-i úrbéri törvények hoztak változást. Különös fontosságú volt az 1—2. §, amelyek kimondották, hogy az érvényben levő úrbéres kapcsolatok, a földesúri joghatóság megszűnik, a korábbi úrbéres viszonyból származó jogok, kötelességek és járandóságok elenyésznek, a volt jobbágyok birtokában levő úrbéri földbirtokok pedig saját tulajdonukba 158
