Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

III. A város a középkorban és az újkor elején - 3. Cegléd mezőváros a XVIII. századbanés a XIX. század első felében (Novák László)

3. térkép. Cegléd mezőváros határa 1818-ban (a térképet tervezte és rajzolta Nóvák László) föll osztódni, és ezen osztálybul tudhattuk volna meg ki egész, ki fél, ki fertályos gazda közülünk. Most ezért ezen ötödik kérdésre ingyenessen vagy vetőink, vagy szántó földeink, vagy réttyeink nagyságárul és kicsinségirül, azokban enyi vagy amanynyi p. mérőnek bevetésérül, szekér széna számárul ház helyre nem felelhetünk, mer* az városbéli lakosok kert s tanya számra kik kissebb, kik nagyobb szántó földeket és kaszállókot egy darabban birnak; és ezen birások is sokszor változik, mivel a földes uraság az melly gazdát földe használására elégtelennek tapasztallya, attól hol egészlen, hol némely részit földinek el veszi és városi más lakosoknak vagy jövevénynek adgya. Ezen változások és a földnek egy-arányuság nélkül való birása miat kert és tanyabeli szántó földeinknek és kaszálónknak nagy voltában vagy kicsinségében ollyas különbség vagyon, hogy ha csak személly szerint minyájan kik birják, iránta felelni nem fognak, közönségessen nem szólhatunk, sőt azt se mondhattyuk, kinek közülünk leg nagyobb vagy leg kissebb szántó földei és kaszálói legyenek."

77 Az úrbérrendezéssel tehát egészen új, eddig ismeretlen dolgokat kellett bevezetni Cegléd mezővárosában: felszámolni a szabad birtokviszonyokat, s a gazdákat a jobbágy-telekszervezet keretei közé szorítani. Az úrbéri kérdőívek ki-