Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

III. A város a középkorban és az újkor elején - 3. Cegléd mezőváros a XVIII. századbanés a XIX. század első felében (Novák László)

bágy mag nélkül hólt el légyen el, ezen esetet is tartoznak az Uradalomnak tüstént bejelenteni. 17szer Hogy a' Bíróság eleibe feladott minden legkissebb panaszok miképpen lett elintézésének nyoma légyen egyik a' Jegyző közzül hetenként változtatva mindenkor a' fő Biró mellett lenni tartozik, vezetvén pontosan a' Bírói napi könyvet, a' Tanáts Gyűlésekben pedig mind a' két jegyző jelen lenni tartozik. Ißszor Semmi féle Jegyző Könyvi kivonatot nem szabad olly valakinek kiírni a' ki hittel nem szolgál a' városnál."

51 Mint említettük is, a XVIII. század végén, majd a XIX. század második évtizedében megszervezett külső tanács, mint a mezővárosi communitas képviselője, a belső tanácsot segítette a közigazgatási és gazdasági ügyek intézésében. Miután 1840-ben rendezett tanácsú városnak nyilvánították Ceglédet, a belső és külső tanács hatékonyabb koordinációjára kerülhetett sor. Az együttműködés részleteit a belső tanács ülésén határozták meg 1843. január 28-án. A szervezeti ügyeken túlmenően (a hatvanas tanács fele katolikus, fele református legyen, elnöke pedig a második bíró és a belső tanács tagjai közül megválasztott szószóló, jegyzője a városi írnok, s gyűléseket minden hónap elején tartják, vagy ha a körülmények sürgősek, annyiszor, ahányszor az ügyek megkívánják) részletesen szóltak a teendőkről. A város gazdasági ügyeit illetően (házi gazdálkodás, az egyes lakosok arányos teherviselésének ellenőrzése, adókivetés, a város közszükségeire fordítandó összeg megállapítása) javaslattal élhettek, hogy így segítsék a belső tanács munkáját; azonban önállóan nem intézkedhet, köteles az iratokat átirányítani a magisztrátushoz. A külső tanács javaslatait köteles jegyzőkönyvben rögzíteni (annál is inkább, mert gazdasági, pénzügyi jellegűek), amelyet a gyűlések végén felolvasnak, s az elnök és a jegyző aláírásával hitelesíti meg. A negyedik pont előírta : „Ha a' külső Tanáts a' Gazdálkodásiakon kívül egyébb köréhez nem tartozó tárgyak vitatásába avatkoznék, — a' mellett hogy javallatai meghallgatás nélkül félre vettetnek 's ismétlések esetében külön üllési jogát is elveszti, még az indítvány személyes büntetést is vonhat maga után, ha az oly kihágás vagy az egész Belső Tanács vagy ennek egyes tagjainak betsülete sértődésével történnék. — Ne talán észre vett vissza élések ellen azomba tisztelettel felszóllalni. — a' belső Tanátsot azokra figyelmeztetni, 's a' valónak talált hibát orvosoltatni kérni kihágások közé nem tartozik." Egy hónapban egyszer, a külső tanács ülése utáni napon, csupán a gazdasági ügyek megtárgyalása végett ül össze a belső és külső tanács egy teremben, amikor a külső tanács jegyzőkönyvének felolvasása után, határozatot hoznak egyes gazdasági ügyekben, ezt rögzítik is a jegyzőkönyvben. A jegyzőkönyvet ekkor a főbíró és a nótárius, valamint a külső tanács elnöke (a második bíró) és a jegyző (a kancellista) hitelesítik meg. A város közigazgatási rendje és a pénzügyek intézésére illetékes hivatalnokokat, a második bírót, adószedőt és a biztosokat utasították, hogy az általuk vezetett napi könyveléseket — amelyeket hónapról hónapra pontosan vezettek — mutassák be havonta két alkalommal, a gazdasági elegyes üléseken. Kötelezték a második bírót, hogy hivataláról történt leköszönése után legkésőbb két hónapra, az adószedő pedig az adó kivetése után mutassa be számadásait a tanácsnak, s a jegyzők vizsgálják felül azokat.

52 Az 1845. május 28-i tanácsi ülés végzése tovább bővítette a külső tanács jogkörét, szorosabbá téve az együttműködést a belső tanáccsal.

53 A magisztrátus önálló bírósági jogkörrel nem rendelkezett — csupán kihágás! és szabálysértési ügyekben ítélkezhettek —, az Űriszék, s a vármegye, il-