Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

III. A város a középkorban és az újkor elején - 3. Cegléd mezőváros a XVIII. századbanés a XIX. század első felében (Novák László)

riusi Tanátsbeliségre" választottak négy-négy főt (a vallási felekezeteknek megfelelően), s így — ideiglenesen — 32 főre emelkedett a tanács létszáma.

18 Az eredeti, 24 fős magisztrátus is csak 1821-ig működött, az október 28-i választások alkalmával állapították meg, hogy 16 fő elegendő a tanácsi munka végzésére.

19 A mindenkori magisztrátus, a belső tanács tagjai, a szenátorok közül választották meg a fő- és a második bírót, valamint a városgazdát. Az egyéb tisztségviselőket pedig — a XVIII. század végén megszervezett — külső tanács tagjai közül választották ki. Minden esztendőben sor került a tanácsi választásokra: a XVIII. század végéig rendszerint április 24-én, Szent György napján, a mezőgazdasági esztendő kezdetekor, majd az 1770-es évektől november l^én, Mindenszentek napja táján, az agráresztendő végén ült össze a közgyűlés. A vallásalapítványi uradalom tisztjei is megjelentek a választásokon, ők tettek javaslatot a főbíró személyére: az egyik esztendőben a katolikusok, másik évben pedig a reformátusok közül neveztek meg (kandidáltak) három szenátort, s közülük szavazással választották a főbírót. A XIX. század közepén, amikor már az evangélikusság is megerősödött, s jelen lehettek a tanácsban, bíróválasztásra is jogosultak lettek, így 1841-ben a reformátusok rovására, 1 evangélikus és 1 református, s katolikus tanácstag került a jelölőlistára.

20 A mezőváros vezetőit rendszerint egy-egy esztendőre választották meg. Az 1816. november 1-én tartott közgyűlésen határoztak abban, hogy úgy mint esetenként korábban is (pl. 1780— 1790-es években) több évre is megválasztják a főbírót: „Elérkezvén a' Bíró választás ideje a' Méltóságos Uradalom részéről Tisztartó Ritter, Számtartó Memlaur György, Kaznár Hornug Jósef Urak az egyben gyűlt Köz Nép eleiben azt terjesztettek, hogy illy népes Anya Várost más apróbb Helységektől azzal kellene külömböztetni, hogy ne minden Esztendőben kellessen már Bírót választani, hanem az Három egymás utáni következendő esztendőkre maradjon meg. Mellyre a' Köz Nép reá állván meg határoztatot, hogy a' mostan választatandó fő Bíró a' maga Hivatalát Három esztendeig folytassa..." A megválasztott református Kis Pál főbíró ez alkalommal három évre terjedő időszakban tölthette be hivatalát.

21 Az 1830-as évektől azonban újra az évenkénti választásra tértek vissza. A belső tanács tagjai közül választott második bíró (s a városgazda is) csupán egyesztendei megbízatást kapott. ,^Szinte a' régi szokás szerént" a főbíró tehetett javaslatot megnevezve három másik valláson levő szenátort, akik közül a tanácsülés szavazása alapján választották meg a főbíró helyettesét. A XIX. század közepéig a következő gazdák töltötték be Cegléd mezőváros főés második bírói tisztségeit:

22 ESZTENDŐ FŐBÍRÓ MÄSODIK BlRÓ 1697/98 Móritz János __ 1698/99 Szabó Mihály Bíró Mihály 1699/1700 Püle Mihály Malmási György 1700/01 Bóbis György Geszteli János 1701/02 Bóbis Gergely Füle Miklós 1713/14 Füle Mihály Szakú János 1714/15 Tóth János Mod Mihály 1715/16 Geszteli János Szabó Gergely 1716/17 Bóbis András Farkas Mihály