Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

III. A város a középkorban és az újkor elején - 2. Cegléd az Árpád-kortól a török kor végéig (Vass Előd)

Nr. 11—6. (1565); 62. к. 220—221 (1570); 224—6 (1570) stb.; s még 63. к. 99—119 (1552); 189—219 (1565); s még 64. к. 221—227. (1576, 1578, 1582/83, 1588. év). Ezenkívül Szakály F., 1970. 67. és 76. 64 Oppel J., 1931. 44.; s még Káldy Nagy Gy., 1977. 155, 161 és 177. Ezenkívül Mészáros L., 1979. 183—186.: Kecskemét népmozgalmi feldolgozásában hasonló eredményekre jutott. 65 Az 1562. évi defter feljegyzéseiről: Káldy Nagy Gy., 1971. 304—305.; s még az 1562. évi Szent Miklós utcáról feltételezzük, hogy nevét a Dán-Szentmiklós felé haladó útról kapta. L. Földi E., 1979. 32. (térkép U. 15). Ezenkívül még OL. С—49. Dep. Civitatensia, Acclusa I., 1218 cs.; Czegléd városa belső telkeinek szabályozási könyve, 1844. jún. 22. 66 Az 1562. évi defter névjegyzékét 1. 65. jegyzetben! 67 Mészáros L., 1979. 80—81.: ugyanezen defterek feldolgozása alapján Kecskemét gazdálkodásáról készített összefoglalást. Cegléd kiugró gabonatermelését ő kizárólag a búzatermés szerint állapította meg. Ezenkívül Ikvai N., 1972. ceglédi ekevasleletet ismertet. 68 Makkal b., 1961. 104.: Cegléd vezető rétege állattartó nagygazdákból állott, akik tőzsérkedéssel foglalkoztak. Ezek gazdálkodásának színtere a belső lakótelkek köré létesített akolövezetben volt. Ezenkívül Majláth J., 1943. 16 és 53—54. Ezenkívül Éri L, 1962, 78—81.; s még 1. 75. jegyzetben. 69 Szakály F., 1972. 363—364.; s még Vass E., 1975. 147.; s Káldy Nagy Gy., 1968. 33. és 35. ; valamint Vass E., 1972. 454—455. 70 Az 1546. évi és 1562. évi defterek kézműiparra vonatkozó feljegyzéseit 1. Káldy Nagy Gy., 1971. 302—306. és uo. 1977. 161.; s még Mészáros L., 1979. 98—99. 71 Zoványi J. 1977. 159.; s uo. 160.; valamint Mákkai b., 1961. 102.; s még Éri I., é. n. 28—30. Ezenkívül Oppel J., 1908. 49. 72 Káldy Nagy Gy., 1977. 161.; s még Karácsonyi J., 1924. 517—518.; valamint OL. E—151. Fasc. 120. Nr. 1—2 (16—17). Ehhez még 1. Ol., P—1870, Rhédey es. lt., 2. es., 15. tétel: Bellényi cs. iratai (1559—1569). 73 OL. E—151. Fasc. 120. Nr. 3 (16); s még Szakály F., 1981. 125.: Cegléden 1568 körül még 300 véka búza, 100 véka árpa és 2 hordó bor tized után összesen 139 Ft tizedváltságot szedtek be. 74 OL. E—151. Fasc. 120. Nr. 4., 6., 9., 12.; s 16. (16—20). 75 OppeZ J., 1931. 46.; s még OL. P—443.; Archivum familiae Zichy Zsélyiense: Fasc. 61. Nr. 62. Ezenkívül Bártfai Szabó b., 1938. 420.: az 1583. évi ceglédi határjelek letételéről szól Nyársapáti határába. Ugyanerről még: Éri I., é. n. 32: Egerben, 1584. febr. 8-án Czeglédy István ócsai lelkész vallomása szerint, Cegléd és Nyársapáti határának megállapítására a budai pasa határjárást rendelt el, Kun András ceglédi bíró, török kádival és csausszal együtt 400 szekérrel járta be a határt. 76 Takáts S.—

Eckhardt F.—Szekfű Gy., 1915. 186. és 188—189. 77 N. N.. 1898. V. 345—347. 78 Szakály F., 1981. 127.; s még OL. E—249. Ben. Mand. 36. (24—26).: említi Prépostváry Bálint egri főkapitány levelében bőven szól a váci püspökség tizedbérletéről. 79 Szakály F., 1974. 28.; s még OL. E—213. Pest m. Cegléd. Ezenkívül még Thaly K., 1869. 499.: Nagykőrös 1687. évi városi címerének ismertetésekor Ceglédet is 1696ból megemlíti. Ekkor álló oroszlán két kezében három búzakalásszal szerepel. Valamint Borovszky S., é. n. II. 359.; szintén leírja Cegléd városi címerét, de csupán jobbra forduló álló oooszlánt említi, üres karokkal. Ezenkívül Cegléd város 1626. évi pecsétnyomójának képe megtalálható a Ceglédi Kossuth Múzeumban. 80 Oppel J., 1931. 48—49 és 50.; s még Hornyik J., 1927. II. 341. Ezenkívül Petróci S., 1961. 47.; s még Fekete b.—Nagy b., 1975. 338—340. 81 Karácsonyi J., 1924. 519.; s még OppeZ J., 1931. 49. Valamint a Szendrő várában szolgáló ceglédiekről: Oppel J., 1908. 24—26.; és az oklevelek szövegét kiadta uo., 1908. 135—136. 82 Oppel J., 1931, 50.; s még OL. E—151. Fasc. 121. Nr. 2 (1).; és uo. Nr. 5 (2). Ezenkívül Makkal L., 1961. 110.; s még Salamon F., 1886. 188—192. 83 Salamon F., 1886. 191.; s még Hornyik J., 1861. II. 343—346.; valamint Szilády Á.— Szilágyi S., 1863. I. 51.; s Oppel J., 1908. 74—75. 84 OppeZ J., 1931. 57.; s még Horváth b., 1981. 131. Ezenkívül Makkal L., 1961. 109.; Búza J., 1980. 68.: a gazdagparaszti kertes üzemszervezetről ír. 85 Éri I., é. n. 41.; s még uo. 47. Ezenkívül a csemői perekről: OL. E—151. Fasc. 121. Nr. 12 (6).; és uo. Nr. 13 (5). 86 OppeZ J., 1931. 52.; és Petróci S., 1961. 29. •