Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

III. A város a középkorban és az újkor elején - 2. Cegléd az Árpád-kortól a török kor végéig (Vass Előd)

Mehmed budai pasa Székesfehérvárott, 1638. jún. 24.—júl. 3. között kelt, oklevelében Cegléd és Nagykőrös hász-városokat a budai várnál végzendő erődítési munkák alól mentesíti. Indoklásul hozza fel, hogy nevezett hász-városok a budai vár lőpormalmához szükséges salétrom főzésével foglalkoznak, sőt a salétrom főzéséhez szükséges tűzifát is saját pénzükön szerzik be.

93 A két részre történő adóztatás fenti nehéz körülményeit még jobban befolyásolták a Cegléden 1658-ban és 1660-ban átvonuló török és tatár csapatok. Az érsekújvári török ostromhoz 1663-ban feljövő krími tatár lovasok megfékezésére Cegléd un. „őrző tatárt" fogadott fel. Az újvári török hadjárat nyomában a török rendre való adózás is egyre jobban megnehezedett. Erről készült Pest vármegye 1668. évi vizsgálati jegyzőkönyve is, ahol Cegléd képviseletében Mód András és Mód Miklós elmondja, hogy a megholt emberek vérdíját is megveszik, úgymint 75 Ft-ért. Az újvári szekerezést is szüntelen kontinuálják, mely miatt elég marhájuk veszett el. A törökök az érsekújvári vár török erődítésére sokszor hónapokra ökrös szekereket rendeltek ki. Ezután a török hadsereg támogatására egyre többet veszi igénybe a ceglédieket is.

94 1679-től Cegléd kapcsolatba került Thököly Imre a hódoltságban táborozó katonáival is, ők is élelmezést követeltek. Thököly Imre 1680чЬап Cegléderi vendégeskedik, s seregében ekkor már ceglédieket is megtalálhattuk. A Thököly Imre által összehívott 1682. évi kassai országgyűlésen a ceglédiek küldöttjei is riïègjëlentek. A következő 1683. év Ceglédre nézve végzetessé vált. Először, 1683 tavaszán Thököly Imre látogatta meg ismét táborával Ceglédet, majd a Bécs elleni hadikészületeket sürgető török parancsok sokasodtak meg. 1683 júniusában Cegléden ismét krími tatárok vonultak át. Amikor azonban a Bécs alatt szétvert török hadsereg visszavonuláskor szétzüllött alakulatai Cegléd felé közeledtek, 1683 végén a ceglédiek a nyársapátiakkal együtt Nagykőrösre telepedtek át. A következő öt évet ott élték át.

95 A török elleni hadjárat terhét is viselni kellett. Eszterházi Zsigmond jász főkapitány Pozsonyban, 1685. febr. 3-án kelt levele öt hász-városhoz, köztük Ceglédhez is bejelentette: „had fog alá menni". Közvetlenül utána, Darvas János, Pest vármegyei szolgabíró 1685. márc. 20-án Gácsról 32 helységtől, köztük Ceglédtől is portánként 50 Ft-ot szálláspénz címén azonnal megkövetelt. Ц felszólítások nyomában hamarosan a császári csapatok meg is jelentek, s őket a Thököly fejedelemtől elszakadt magyar seregrészek is támogatták. Mercy és Heister tábornokok, Petneházy Dávid huszárjaival, 1685. okt. 19-én Szolnok várát meglepetésszerűen felszabadították.

96 Cegléd új katonai helyzetbe került, a szolnoki új császári őrség és a budai török egyaránt követeléseivel szorongatta. A törökök ekkor Ceglédet a gyulai várhoz csatolhatták, s az ott körülzárt török őrség még 1692-ben is élelmiszereket követelt. Az éles hangú török parancsokat azonban már nem teljesíthették, a ceglédi török világnak, Buda 1686. szeptemberi felszabadulása után végeszakadt.

97