Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

III. A város a középkorban és az újkor elején - 2. Cegléd az Árpád-kortól a török kor végéig (Vass Előd)

Az 1534/36-os években ritka rossz termésről tudnak az egykorú leírások. Néhány év múltával, 1540 őszén a ceglédiek újra a Pest—Solt úton felvonuló török seregről hallhattak. Közben, 1541. január 3-án, Bécsújhelyen I. Ferdinánd király a Dobraviczky János érdemeire való hivatkozással, fiainak és rokonainak adományozza; Szele, Félegyház, Györgye birtokot és még hat pusztát. Ez az adomány nyilvánvalóvá teszi, hogy Dobravitzky család Ferdinánd-párti volt. 51 A Pozsonyban letelepedett klarissza apácákkal együtt, tehát Cegléd és környéke földbirtokosai közül néhányan szorosan I. Ferdinánd király híveihez csoporto­sultak. Ezeknek fő céljuk a Szapolyai János király általi adományok vissza-, illetve megszerzése volt. Amikor 1541. aug. 29^én a budai várat a törökök meg­szállták és Török Bálintot a következő napokban elfogva magukkal hurcolták, Ceglédre is új földbirtokosok emeltek igényt. Az apácák tiltakozásának mikor lett eredménye és pontosan mikor tudták visszaállítani földesúri joghatóságu­kat, arra nézve pontos adattal nem rendelkezünk. A klarisszák első ismert tiszt­tartója ismét csupán valamivel 1559 előtt térhetett vissza Ceglédre. A törökök a budai vár birtokában már a következő évben, 1542 januárjá­ban elterjedt hírek szerint, Pest környékén a falvakat adóztatták és hosszas be­rendezkedésre valló intézkedéseket tettek. A környező településektől még rend­szertelenül pénz- és élelmiszeradókat szedtek, valamint Pestre és Budára mo­hamedán új telepeseket hoztak. Azonban saját közigazgatásuk végérvényes ki­építését csupán Szulejmán szultán 1543. évi hadjárata nyomában kezdték meg. A török uralom kezdetén a gazdasági élet megindulásáról az első adatok 1544­ből maradtak fent, s ekkor már a dunai rév- és vámhelyek török kezelésben működtek. Cegléd és az egész Pest megye első török adóösszeírására 1544— 45-ös években került sor. Mindenesetre 1545-ből származik az első adat a bu­dai török tartomány (vilayet) első szandzsákjai (a. m. török megye) felsorolásá­ról, amelyeket a budai török kincstárban ekkor működő Halil bég, defterdár ké­szített el. Ezért az első török adóösszeírásokat Halil bég defteréinek is szokták nevezni. Az első török adóösszeírások között szerepel a budai szandzsák pesti náhijéjében (a. m. török járás) Cegléd is, legkorábban 1546/47-ből. 52 A török adóztatás kezdeti gyors kiterjesztése ellen I. Ferdinánd király 1548-ban Eger várát királyi kezelésbe veszi és igazgatásával Dobó Istvánt bízta meg. Ugyanakkor korábban Heves, Nógrád, Solt és Külső-Szolnok megyék ál­tal korábban beszedett királyi hadiadók behajtásával is felruházta. Az 1548 utáni időszakban a királyi udvari kamara közvetítésével a váci püspökök a tö­rök hódoltságba került egyházmegyéjük egyházi tizedeinek beszedését, bérlet­ként szintén az egri várnak adták át. Ilyen körülmények között írta Dobó Ist­ván 1548. okt. 23-án Egerből I. Ferdinánd királynak: „...hogy a budai pasa panaszkodik reánk, hogy a fegyverszünetet nem tartjuk meg, hanem Baján cen­zust hajtottunk be.. .'\ 53 Az egri vár tehát már 1548 őszétől saját javadalmára különböző adókat hajtott be az egészen Bajáig terjedő területről, s így való­színű, adóztató tevékenységét Cegléden is ugyanekkor kezdhette el. így ké­szülhetett 1550-ben a Szent György-napi 55 dénáros királyi dika (subsidium) behajtásáról fennmaradt jegyzék is, amelyben ismét feltűnik Bene Ambrus ceg­lédi bíró neve, aki az egri vár offieiálisának 117 porta után 64 Frt 35 dénár adót fizetett ki. Ekkortól kezdve ezt évenként fizethették, mivel 1552-ben a 75 dénáros királyi dikaadóra Cegléd 140 porta utáni, s az 1553. évi Szent Lőrinc­napi (júl. 25.) behajtáskor pedig szintén 140 porta utáni befizetését jegyezték fel. A következő, 1554. évi július 1-től december végéig, Cegléd adófizetéseiről Bornemissza Gergely egri provizor és Pelyny Gábor számadó regesztruma ma-

Next

/
Thumbnails
Contents