Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)
III. A város a középkorban és az újkor elején - 1. Cegléd a magyar honfoglalás időszakában és az Árpád-korban (Benkő Zsuzsanna)
templom helyét. 98 A templom alaprajza az azt átvágó út miatt nem volt meghatározható. A körülötte levő temető néhány sírját is feltárta, ennek alapján a temetőt XII. századinak határozta meg. A falu, amely a temetőhöz tartozott, a templomtól — és az azt körülvevő temetőtől — északra levő dombon állt. A feltárás során ezen a területen egy XII. századi nagyméretű házat tártak fel, épített kemencével, s amellett húzódó agyagpatkával tártak fel. A kemencéből 6 db-ból álló vaseszközlelet került elő. A temető sírjait szarmata telep maradványaiba ásták, az Árpád-kori falu objektumai között szarmata sírokat találtak" (2. térkép 11.). 8. Cegléd—Madarászhalom. Ezen a területen már a II. világháború előtt kerültek elő embercsontok. 100 1967-ben a lelőhelyet ismét megbolygatták, a ceglédi Kossuth Múzeumból Ikvai Nándor ment ki a helyszínre, 101 az előkerült leleteket a ceglédi Kossuth Múzeumba hozta be. 102 1968. szeptember 30-án ugyanezen a területen éremlelet került elő, amely a CNH— I. 263. és frisachi dénárokat tartalmazott. 103 A területen Topái Judit végzett leletmentő ásatást. 201 sírt tárt fel, valamint feltárta a temető, illetve a település templomát. À temetőt a XII— XIII. századra, a templom építését a XIII. század elejére keltezi, s valószínűnek tartja, hogy a település a tatárjárás korában pusztult el. 104 Az itt előkerült vasleleteket (XIII. t., XIV. t.) Topái Judit a késő középkorba keltezi. Müller Róbert a vaseszközleletek formáinak vizsgálata során bebizonyította, hogy a Cegléd—Madarászhalomról előkerült vaseszközök a XII— XIII. századból valók 105 (2. térkép 12.). A város határának területén az említett lelőhelyeken kívül terepbejárás során előkerültek még olyan edénytöredékek, amelyek Árpád-kori településre utalnak. Ezek a lelőhelyek azonban — miután az előkerült leletanyag igen gyér — nem mutatnak egyértelműen .árpád-kori „falura". Előkerülésük azonban feltétlenül megemlítendő, mivel a későbbi terepbejárások során az e helyen előkerült leletek hitelesíthetők, illetve hitelesítendők. 9. Cegléd északi határrészén, a Posta dűlő keleti oldalán, a Bercéli úttól északra, attól kb. 30 m-re keletre, alacsony dombon kis foltban néhány Árpádkori edénytöredéket találtunk 106 (2. térkép 13.). 10. Cegléd északi határrészén az új 4. sz. úttól északra a Salamon tanya mellett Árpád-kori (XII. századi) peremtöredéket találtunk 107 (2. térkép 14.). 11. Cegléd—szegedi vasútvonalától keletre, a Tófű dűlő nyugati végén, a budapest—szegedi vasútvonal keleti oldalán, lapos dombháton jellegtelen bronzkori, korai szarmata és néhány kora Árpád-kori edénytöredéket gyűjtöttünk 108 (2. térkép 15.). 12. Cegléd—Nyúl fülhalomtól É—ÉK-re Árpád-kori falu anyagát találtuk. 109 Az edénytöredékek három foltban kerültek elő, a foltok távolsága: 150—200 m. Ennek ellenére — mivel a terület erdősített, s így az edénytöredékek és egyéb leletek megfigyelése, illetve begyűjtése nagyon nehéz volt — feltételezzük, hogy a leletek egy Árpád-kori falu létét bizonyítják. Az edénytöredékek többsége korongolt, ún. „fehér kerámia", erősen profilált peremtöredékekkel, bekarcolt vonal-, illetve vonalköteg-díszítéssel. Az előkerült csekély számú leletanyag alapján a település korát a XII— XVIII. századra tehetjük 110 (2. térkép 16.) (I. t. 5—14.). 13. Feltétlenül meg kell említenünk Hidvégi Lajos gyűjtésének 111 szerintünk legjelentősebb adatát, a Cegléd—Mátévölgy (Biró-tanya) területén előkerült minden bizonnyal Árpád-kori templomot és települést. A föld tulajdonosának — aki egyszerű parasztember — elbeszélése alapján is valószínűsíthető Hidvégi •
