Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)
Gödöllőiek - Keserű Katalin: Juhász Árpád és a gödöllői művésztelep
20 Schmitt Jenő Henrikről Krokovay Zsolt kutatásai alapján. 21 Művészi ipar és iparművészet. Művészi Ipar 1905. A rajztanításról. Bp. 1905. A modern oktatásról. Huszadik Század, 1906. Űj nevelés, új élet. Népművelés, 1906. A rajzolva-oktatásról. Művészet, 1913. 22 Szabó Ervin levelezése. Bp. 1977. 23 Uo. és GáZ István: „Rosti Magdolna", a Nyugat rejtélyes angol szakértője. Irodalomtörténet, 1976/4., valamint Szabó Ervin, dokumentumfilm. MRT 1977. 24 Többi tagja Nóvák László és Schindler Mariann. (Kriesch Margit közlése alapján.) 25 Érdemes ebből a szempontból felfigyelnünk Körösfőinek a zeneakadémia földszinti előcsarnokába festett képeihez adott alcímeire (Egyházi zene : Magyar egyházi körmenet a 14. században, Világi zene: Magyar lakodalmas menet a 14. században). 26 Lyka: i. m. 262. 1. 27 A két falkép: Bevonulás, beiratkozás az iskolába. Gyermekkör játék (turódi játék) Mezőkövesden. Repr. Művészet, 1914. 262., 263. 1. és tanulmányrajzok hozzá a 260. lapon. Juhász Árpád hasonló munkái díszítettek még egy soproni iskolát, az egykori Rémy Szállót és a Ludovikát Budapesten, valamint egy hódsági (ma Odzaci, Jugoszlávia) magánház lépcsőházának falait. Talán egy hasonló falkép vázlata a Vasárnap délután Mezőkövesden с ceruzarajz (Gödöllő, H. Gy.). 28 Remsey Jenő: Szecesszió, spirituális művészet. Vigília, 1973/11., 12., 1974/1. Az említett Nagy Sándor-mű Medgyaszay István hagyatékában. 29 Egy tempera könyvborító és tus címlaptervek, könyvdíszítő motívumok, valamint a vázlatfüzetek Gödöllő, H. Gy., mások Baján, dr. Oláh Elemérné tul. 30 2., 23., 29. lapon. Egy könyvdíszítő motívum a Magyar Iparművészetben (1909. 27. 1.) 31 Három tusrajz Gödöllő, H. Gy. Feltehetően a szöveget is Juhász Árpád írta volna. 32 Jézus gyermekek között (tervezet) címmel szerepelt az olajkép Juhász 1912-es kiállításán (73. sz.). A kompozíció egy kiérleltebb ceruzavázlata Baján, dr. Oláh Elemérné tulajdonában, 1910-ből. 33 Fieber Henrik: Modern művészei". Bp. 1914. 172. 1. 34 Bécsben 1905-ben, többek között Gauguin, M. Denis műveivel, majd 1912-ben, Budapesten 1906-ban, Düsseldorfban 1909-ben volt egyházművészeti kiállítás. 35 Legjobb példája Körösfői: A jó kormányos с egykori, szimbolikus-allegorikus faliszőnyege Krisztus főalakjával és a Szeretet angyalával. 36 Juhász Árpádnak ezért kívül'még három vallásos témájú rajzát ismerjük: Krisztus két tanítványával (Gyöngyös, Gácsné tul.), Keresztlevétel (Zombori Múzeum, ltsz. 51.), Golgota-vázlatok (Gödöllő, H. Gy.). 37 A Vista с ceruzarajz Gyöngyösön, Gácsné tul. A Hereboglyák Bánffyhunyadon ceruzaváltozata Gödöllő, H. Gy. Malonyay I. kötetéhez készülhetett az ikafalvai házat (Gödöllő, H. Gy.) és parasztlakásbelsőt megörökítő rajz (Gyöngyös, Gácsné tul.). Gödöllőn még egy tornácos épületekről készült ceruzarajz és virágos tányérokról készült akvarell is található. A Sárközi női viselet с akvarell Gödöllőn, H. Gy. A Néprajzi Múzeum Rajztárában: Huszt. Ltsz. 2630., Püspökbogádi asszony, 2387.; Barcs (?) 5836.; Máréfalva, 6174.; Kalotaszegi írásos hímzés, 4217. 38 Magyar Iparművészet, 1913. 181. 1. 39 Asszonyok viszik a lakodalmas kalácsot, 218. 1. Keményített fejkendők, uo. Leányok templomba menetele, Rojtos fejkendők 219. 1., öregasszony, gyerek és leány ünneplője 220. 1., Matyóviselet 221. 1. A Díszítő Művészet is közölt mezőkövesdi munkáiból: 1914. 5. sz. 116—7. 1. 40 Mezőkövesdi falu- és házképek a MNG Grafikai Osztályán (ltsz.: 1914—110., 111.) és a Néprajzi Múzeum Rajztárában találhatók (ltsz.: 5811—5814., 5835.) Viseletrajzok a MNG-ban (1914—112.) és a NM-ban (3777., 3946—3948., 5427.), valamint Gödöllőn, a Helytörténeti Gyűjteményben, 1910-ből. 41 A rajz a NM Rajztárában (5427. b), az applikáció repr. Magyar Iparművészet 1913. 219. 1. 42 4 db 6, 5, 4, 3 cm-es figura Gödöllőn, a Helytörténeti Gyűjtemény tulajdonában van, továbbiak az Iparművészeti Múzeumban. 43 18 db szerepelt a kiállításon. Néhányat reprodukcióban ismerünk csak (Díszítő Művészet, 1914. 1. sz.), 1 hímzés Gödöllőn, a Helytörténeti Gyűjteményben.