Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)
Gödöllőiek - Jurecskó László: K. Lippich Elek – a hivatalos művészetpolitika irányítója – és a gödöllőiek
31 Forradalom a festőművészetben — К. Lippich Elek dr. nyilatkozata = Budapesti Napló, 1908. február 16. 8. p. 32 Kriesch Aladár: Mit jelent hát a kalotaszegi művészet? = Magyar Iparművészet, 1903. 6. szám. 250—256. p. 33 Kriesch Aladár levele K. Lippich Elekhez, Gödöllő, 1904. június 18. OSZK Kézirattára. 34 Körösfői Aladár: Gallén-Kalela Axeli művészetéről — Vagy: A nagy passzióról és az ősi szimbólumok jelentőségéről = Művészet, 1908. 190—194. p. 35 Kriesch Aladár: Ruskinról s az angol praerafaelitákról. Budapest, 1904. 36 Körösfői Aladár: Szakadozó szálak — Nemzeti Művészet, 1906. 1. szám, 13. p. 37 Körösfői K. Aladár: Egy kis visszapillantás = Magyar Iparművészet, 1914. 461— 465. p. 38 Kriesch Aladár: Művészet és művelődés = Művészi Ipar, 1906. 1. szám, 3. p. 39 Uő.: összefoglalás (a művészi nevelés kérdéséhez) = Műcsarnok, 1901. 5. szám, 93—96. p. 40 Uő.: A magyar népművészet jövője = Népművelés, 1906. 1—2. szám, 159—165. p. 41 Uő.: A modern művészet apokalipszise = Magyar Iparművészet, 1904. 1. szám, 71— 75. p., 2. szám, 130—134. p. 42 Nagy Sándor: Művész és ember = Műcsarnok, 1898. november 20. 146—148. p. Uő.: Mit mesél a Notre Dame Parois facadja = Műcsarnok, 1899. április 2. 164— 167. p. 1899. április 16. 195—196. p. 43 Juhász Árpád levele Nagy Sándorhoz, Ragusa, 1900. február 22. Gödöllő, Nagy Sándor hagyatéka. Nagy Sándor mégis levélben fordult Schmitt Jenőhöz, erre hamarosan megérkezett a válasz: Schmitt Jenő levele Nagy Sándorhoz, Budapest, 1900. március 1. 44 Nagy Sándor: Schmitt Jenő dr. „Gnosis"-áról = Huszadik Század, 1903. 462— 465. p. 45 Uő.: Művészeti hitvallások = Művészet, 1903. 4. szám, 266—274. p. 46 „Ha igaz érzéssel foglalkozunk az evangéliummal s nem sujet akarunk benne találni, akkor rögtön rájövünk, hogy Krisztust személyesítve csak kevés helyen festhetjük, mert tana nem önmagára, hanem az életre mutat és vezet és ott szolgáltat számtalan suje-t," = uő. : Mit mesél a ... 196. p. 47 Tolsztoj: Az életről (Nagy Sándor fordítása). Budapest, 1911. 48 Nagy Sándor: Az élet művészete. Budapest, 1911. 49 Uő. : Dunántúli faoszlopok = Magyar Iparművészet, 1903. 5. szám, 228—233. p. 50 Uő.: Művészi Ipar és Iparművészet = Művészi Ipar, 1905. 1. szám, 2—3. p. 51 Uő.: Becsületesség az iparművészetben = Magyar Iparművészet, 1907. 1. szám, 9. p. 52 Nagy Sándor levele K. Lippich Elekhez, Veszprém, 1904. január 29. OSZK Kézirattára. 53 Naggy Sándor festőművész a rajztanításról. Budapest, 1905. 54 Uő. : Hol kezdődik a nevelés = Népművelés, 1906. 1. szám, 43—46. p. 55 Nagy Sándor festőművész a rajztanításról. 27. p. 56 Uő.: A gyermek rajzai = Élet, 1910. október 2. 441—443. p. 57 Uő.: A rajzolva-oktatásról = Művészet, 1913. 365—380. p. 58 Schmitt Jenő levele Nagy Sándorhoz. Budapest, 1900. március 1. Bécs, 1901. június 1., Berlin, 1909. szeptember 1., Gödöllő, Nagy Sándor hagyatéka. 59 Nagy Sándor: A nép háza = Népművelés, 1908. 3—4. szám, 203—210. p. 60 Upton Sinclair: A szövetkezeti otthon — Huszadik Század, 1907. 2. szám, 917— 930. p. 61 Nagy Sándor: Művészi hitvallások. 267. p. 62 Uo.: 266—274. p. 63 Uő. : Miről mesél... 166. p. 64 Uő. : Levelek a képírásról = Huszadik Század, 1903. 326—344. p. 65 Nagy Sándor levele K. Lippich Elekhez, Paris— Sèvres, 1912. november 22. OSZK Kézirattára. Azt, hogy Nagy Sándor mennyire gyűlöli Kernstokot, a modern magyar művészek vezéregyéniségét, a „Húsvét a Céhbeliek első könyve"-ben található Nagy Sándorkép is igazolja. A „Művészet berkeiben" című kép a művészetek elfajulásának jegyeit mutatja be, közöttük két Kernstok-képet is. 66 Körösfői-Kriesch Aladár levele K. Lippich Elekhez, Budapest, 1910. december 4. OSZK. Kézirattára. 31
