Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)

Gödöllőiek - Jurecskó László: K. Lippich Elek – a hivatalos művészetpolitika irányítója – és a gödöllőiek

jelenségszintű kritikájánál: Társadalmi kérdések iránti érzékenységére, valamint fogékonyságára, asszimilációs készségére a „Nép háza" című írása létrejöttének körülményei világítanak rá a legjobban.

59 A „Huszadik Század" 1907ben cikket jelentetett meg Upton Sinclairtől.

60 Sinclair cikkében az általa létrehozott kolónia történetét írja le. A közösségre és egyenlőségre épülő kolónia ötlete felkeltette Nagy Sándor érdeklődését és „megkreálta" ez alapján a saját közösségi házát a „Nép Házát". Az ebben a házban folytatott sokrétű tevékenységtől Nagy Sándor a társadalmi különbségek felszámolását várja. Sinclair hatását bizonyítja az is, hogy a festő vele mutattatja be ezt a képzeletbeli házat Gorkijnak és természetesen az olvasóknak. Már magának a két író nevének említése is Nagy Sándor szociális érdeklődését mutatja. A munka által létrejövő társadalmi egyenlőség gondolata pedig utópisztikus, de haladó tartalmú eszméit bizonyítja. Nagy Sándor már művészete kialakulása időszakában is idegenül áll szemben az akadémiák és a modern művészet által létrehozott produktumokkal. Az akadémiák munkamódszerét elveti, mivel ott minden a technikán alapul. „Minden iskolában azt gyötrik éveken keresztül."

61 Jól látja, hogy a növendékekből az állandó mechanikus gyakorlással kiölnek minden kezdeményezőkészséget. Nagy Sándor a művészeket négy csoportba sorolja. Ebből az első az akadémistáké, a viszonylagos úr csoportjának nevezi őket. ök az egyházi, történelmi és arcképfestészet specialistái. „Műveiket áradozó, mesterkélt, de tökéletes technikájú beszédmodor jellemzi, ..." Ok látják el a művészélet adminisztratív vezetését, adják egymásnak a kiállítások díjait, érmeit. Nagy Sándor világosan látta az akadémizmus, hibáit, jogosan bírálja képviselőit. De ugyanilyen szenvedéllyel ostorozza a modern művészet különböző irányzatainak képviselőit is. Kigúnyolja a divizionistákat.

63 A szecessziót egyszerűen lidércfénynek nevezi.

04 De nem kegyelmez az impresszionizmusnak sem,. Felosztásában második csoport a természetlátóké, akiknek jelszavuk a l'art pour l'art és számukra az érzéki impressziók mindegyike téma. ök is mint az első csoport elértek a technikai tudás túlérett állapotába s nem maradt más számukra, csak a hogyan és a miként. A harmadik csoport a kettőt vegyíti. A negyedik csoportba sorolja Nagy Sándor is magát, akikről bővebben az alkotási folyamat végbemenésekor írtam. A művész a modern festészet későbbi irányait is elítéli, szembefordul a francia festészet legújabb eredményeivel, a franciákat elkorcsosultaknak nevezi. „Ebből születtek a mindennemű kübiszterek, nyálazók, szamárfarokkal festők, akiket a mi Kernstokjaink aztán hülyém utánoznak."

65 Nagy Sándor Lippichhez hasonlóan több frontos harcot hirdet meg, mind az akadémisták, mind az impresszionisták, mind a modern művészetek képviselői ellen fordul. A nyílt harc kirobbanására nem kellett sokáig várni. A Lippich-ügy A Lippich által kidolgozott új művészetpolitikai koncepció a század elején még nem ütközött megfelelő ellenállásba. Az akadémizmus képviselői állami vásárlásokból, pályázatokból, egyéni megrendelésekből még kiválóan meg tudtak élni, a művészeti élet vezető pozícióit is ők töltötték be. A támadások kereszttüzében álló modern művészet képviselőinek fő energiáját a védekezés, egyáltalán művészetük létjogosultságának az elfogadtatása kötötte le. A tízes évek elejére a művészek társadalmi helyzetében alapvető változások mentek 26