Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)

Szentendreiek - Gergely Attila–Gergely Attiláné: Kiállításlátogatás és művészetfeldolgozás a szentendrei gyűjteményekben (művészetszociológiai felmérés)

Munka autonómiája (közvetlen vezető) megszabja, mit és hogyan csináljon 58% 33% csak azt szabja meg, hogy mit ... 84% 49% számottevő szabadsága van... 85% 63% „a maga ura"... 82% 55% A kép nem minden pontján teljesen egyértelmű, de ha bizonyos törésekkel is, jellegzetes tendenciákat láttat. A nemhez való hovatartozás lényegében nem differenciál. A jelenlegi lakóhely hatása kétirányú; ezt magyarázhatja az a korábban már említett körülmény, hogy a falusi, vidéki városi látogató nagyobb valószínűséggel értelmiségi vagy legalábbis szellemi dolgozó, mint a közeli fővárosból érkezők általában. Az életkor hatása hullámzó; feltűnő mindenesetre a 30—39 és főleg az 50—59 éves generációk viszonylag alacsony mutatója. Teljesen egyértelmű az apai foglalkozás és a gyerekkori lakóhely hatása: minél kedvezőbbnek ítélhetők ezek társadalmilag, annál magasabbak az érthetőségre vonatkozó indikátorok. Ez, az alkalmazott módszerek egysíkúsága ellenére is lehetővé teszi annak megállapítását, hogy — közvetlenül] és áttételesen — a gyerekkori szocializáció lényeges tényezője a művek értésére vonatkozó szubjektív véleményeknek. Hasonlóképpen — és részben az előzőknek is következményeképpen — a felnőttkori munkahelyi szoáaliizáció is alaposan közrehat az eredmények alakulásában. Az adatokkal való foglalkozás időhányada minden bizonnyal részben keresztbe metszi az iskolai végzettség skáláját. Sokkal jobban differenciál az „autonómia" változója (pontosabban annak egy indikátora): jóllehet a legmagasabb fokozat! csoportnál minden bizonnyal válaszolási torzulással kell számolnunk (valószínű alaposabb mérlegelés visszafogottabb válaszokat adott volna), a táblázatból világos, hogy egyrészt a, legmegkötöttebb csoport élesen elválik a többitől a címek „értésében", másfelől a tartalom érthetőségének megítélésénél, ezen felül határozott fokozató lejtő is. kirajzolódik. A foglalkozást és az iskolai végzettséget kivéve, а megfigyelt változók közül az apa foglalkozása (s ebben természetesen az apa munkájának autonómiája is), és a jelenlegi munka autonómiája differenciál legerősebben. (Ezen nem változtat az sem, hogy egyes ténylegesen önállóbb csoportok esetleg mértéktartóbban ítélték meg autonómiájuk fokát, illetve munkájukban kevésbé függetlenek hamarabb ráválaszolták a kérdésre, hogy a „maguk urai...") Mindazonáltal nem tagadható, hogy a vizsgált érthetőségi indikátor, a mondottakon túl is, számos bizonytalanságot tartalmaz, és az esztétikai: feldolgozás színvonalának kiértékeléséhez megbízhatóbb megközelítést kell találnunk. 4.4. Az esztétikai feldolgozás színvonala és társadalmi háttere A feldolgozási színvonal mérési problémájának megoldásához egyidejűleg két úton is elindultunk. Egyfelől olyan változókat szerkesztettünk, amelyek az elért feldolgozási színvonal nem látogatói, hanem objektívebb kutatói értékelésére épülnek, másfelől ezt a megközelítést — részben az eljárás „háromszögelésére"

28 — két egymástól független helyzetre is alkalmaztuk. Az egyik esetben azt kértük a látogatóktól: „Mondjon három művet azok közül, amelyekért érdemes volt eljönni, amelyek különösen tetszettek", s arra kértük, indokolja választásait; a második esetben kiállításonként mindenki számára ugyanazzal a kijelölt (és a közérthetőbbek közül választott) művel kap175