Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)

Szentendreiek - Gergely Attila–Gergely Attiláné: Kiállításlátogatás és művészetfeldolgozás a szentendrei gyűjteményekben (művészetszociológiai felmérés)

hogy teljesen fedték értési eredményeiket, végül az egyes kiállításoknak már a látogatóközönségében is, mint láttuk, érvényesültek kiválogatódási irányzatok. Ennek ellenére a kapott arányok elfogadhatóknak tűnnék annak jelzésére, hogy még a korábbiakban azonosított „ízléstengelybe" eső kiállítások esetében is, a művek tartalmi feldolgozása nem kevés kívánnivalót hagy maga után. Az öt kiállításon kapott eredményeket együttvéve és foglalkozási csoportonként bontva — a kijelöltek közül — hét vagy több mű címét értők arányai, százalékban és sorrendben: o/» mezőgazdasági fizikai és egyéb, szakképzetlen fizikai munkás 57,,% ipari szakmunkás 71 tercier szakmunkás 75 diploma nélküli szellemi 77 diplomás Ш Tartalom „érthetősége" szerint ipari szakmunkás 26,,%" mg. fizikai és egyéb szakképzetlen fizikai munkás 38 tercier szakmunkás 38 diploma nélküli szellemi 44 diplomás 69 A tendencia egy helyen törik meg: a mezőgazdasági fizikai és más szakképzetlen munkások kategóriájában a 7 vagy több mű tartalmát értők aránya viszonylag túl magasnak, az ipari szakmunkásoknál ugyanez túl alacsonynak látszik. Talán legvalószínűbb magyarázat az, hogy az előző csoportnál egyrészt az elemszám túl alacsony az általánosításhoz (ezért tettük a százalékjelet idézőjelbe, mert itt az értékelhető elemszám csak 14), másrészt a válaszadásnál jelentős konformitás is közrehatott. Ezt leszámítva, a tendencia egyértelmű. Az érthetőségi mutató a diplomásoknál a legmagasabb, így is figyelemreméltó azonban, hogy 31%-uik, közel egyharmaduk a nevezett művek közül csupán hatnak vagy kevesebbnek a tartalmát ítélte „érthetőnek". Nyilvánvaló továbbá, hogy foglalkozási csoportonként az „érthetőség" más és más kritériumai működhettek; erre a következő fejezet elemzése is rá fog világítani. Joggal feltételezhető, hogy az iskolai végzettség tekintetében hasonló irányzatokat kapunk. A címek „érthetősége" az imént használt index tükrében: nyolc vagy kevesebb általános iskolai osztályt végzettek 58% középfokú végzettségűek 83% felsőfokú végzettségűek 88% a „tartalomé": általános iskolai vagy kisebb végzettségűek 23% középfokú végzettségűek 52% felsőfokú végzettségűek 70% Jól védhető az az érvelés, hogy a művek „puszta megértésének" ténye elsősorban olyan ismereti-műveltségi ellátottságnak lehet a folyománya, amelyet