Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)

Szentendreiek - Gergely Attila–Gergely Attiláné: Kiállításlátogatás és művészetfeldolgozás a szentendrei gyűjteményekben (művészetszociológiai felmérés)

kérdésében; viszonylag legnagyobb a hangsúlyok növekedése az eredetiség (11%), a ráébresztés-elgondolkodtatás (8%) és a képzeleti aktivitás (6%) elvárása terén. A származás hatása nem zárja ugyan ki az iskolázás hatásait, arra vall mindenesetre, hogy maga az iskolázás, illetve a művészettel, ízlésfejlesztéssel való iskolai ismeret- vagy jártasságszerzés sem lehet önálló tényező a művészettel kapcsolatos diszpozíciók alakításában; sok tekintetben csak az alaposabb és hosszabb távú társadalmi meghatározottságok folytatása, illetve terméke. Annak egy további illusztrációjaként, hogy milyen mélyek a tárgyalt kiállítási művészethez való viszony teljesen általános társadalmi meghatározottságának gyökerei, s mennyire nem lehet szó valamiféle önkényesen felfogott „szubjektív", kizárólag „sajátosan esztétikai viszonyulásról", arra ezúttal még a gyerekkori (14 éves korig tartó) szocializáció települési környezetének összefüggéseit idézzük fel. Falu-tanya, város, Budapest bontásban a szokásos módon összeálló sorrendek: [tanya-falu 1. valóságábrázolás 2. általános érzések kifejezése 3. közérthetőség 4. eredetiség 5. kikapcsolódás 6. képzeletgazdagság 7. elgondolkodtatás 8. befejezettséglezártság 9. szépségHszabályosság 10. „eszmeiség" 11. pátosz 12. különlegesség varos valóságábrázolás к özérthetőség eredetiség képzeletgazdagság elgondolkodtatás kikapcsolódás általános érzések kifejezése befejezettséglezártság szépsé g-szab ály osság pátosz „eszmeiség" különlegesség [Budapest valóságábrázolás eredetiség képzeletgazdagság elgondolkodtatás; közérthetőség kikapcsolódás befejezettséglezártság általános érzések^ kifejezése szépség-szabályosság különlegesség pátosz „eszmeiség" A százalékarányok a falu-tanya típusától a fővárosig minden dimenzióban esnek — az „általános érzések kifejezése" esetében 16, a „közérthetőség" és „eszmeiség" esetén 13—13 százalékkal —, kivéve az „eredetiség" és a „képzeletgazdagság" szempontját, ahol emelkednek, valamint az „elgondiolkodtatásét", a „szépségét" és „befejezettségét", ahol lényegében stagnálnak az abszolút hányadok. Természetesen, egyfelől a minta viszonylag kis mérete, másfelől a már említett technikai korlátozások miatt itt kényszerűen figyelmen kívül hagyott sokváltozós kapcsolatok tovább árnyalhatnák a képet. (Felvethető, hogy a budapesti sorrendet a főváros magas értelmiségi-ezellemi foglalkozású összetétele is befolyásolhatja; ellenvethető ugyanakkor, hogy a közeli fővárosból nagyobb eséllyel juthatnak el pl. a fizikai dolgozók is, mint mondjuk Békésből vagy Zalából ... a megfelelő bontások elvégzésére az adott keretek között nem volt lehetőségünk.) Néhány összefoglaló következtetés a művészettel, a műalkotással szembeni attitűdök és a művekkel való találkozás kulturális tartalma, ezen belül közművelődési teljesítménye kölcsönös viszonylatában így is levonható. 171