Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)

Szentendreiek - Gergely Attila–Gergely Attiláné: Kiállításlátogatás és művészetfeldolgozás a szentendrei gyűjteményekben (művészetszociológiai felmérés)

letve vezető, városi, illetve fővárosi és viszonylag fiatalabb generációk életének értelemadási szükségleteit szolgálja. Egyúttal ebben áll működésének történelmi távon és a társadalmi rendszer átfogó kulturális szerkezetében, megvonható „külső" mérlege. Az iskolázottság szerinti bontás azt mutatja ki, hogy az adott területen az intézményi kapacitások nyolcvan százaléka a népesség alig egynegyede számára működik, s nyilvánvalóan vannak olyan paraméterek, amelyek — vagy kombinációjuk — ténylegesen ennél nagyobb fokú koncentrációt mutatnának; ha a látogatás puszta tényét annak minősége szerint is felbontjuk, akkor a kör várhatóan még tovább szűkül. Ez a tény jól szemlélteti azt, hogy a népesség különböző összetevői információdinamikai súlyuk szerint nyomnak a latban: az intézményi rendszer gravitációs tere általában az információs szempontból legnagyobb súlyú társadalmi alkotórészek erőtere. Tanulmányunk második részében a kérdőíves vizsgálat eszközeível az esztétikai feldolgozás belső szerkezetének kulturális kérdéseit elemezzük. 4. A művészeti feldolgozás színvonala — a kiállításlátogatás műveltségi tartálmának „belső" mérlegéhez A korábban már elmondottak miatt nem vállalkozhatunk itt arra, hogy a kérdőív minden idevágó információját ebben az első jelentésben kiaknázzuk. A teljes kérdőív a személyi alapadatokon túl kiterjedt a családi és egyéni élettörténet, az élet- és munkakörülmények, az időfelhasználás és szabadidő, a művelődési szokások — a művészeti irányú művelődést is beleértve —, a kiállítás meglátogatásának, valamint a művészeti észlelésnek és értelmezésnek a kérdéseire, mindezekből azonban ezúttal négy összefüggést emelünk ki, amelyek különösen szorosan kapcsolódnak a kiállításlátogatás műveltségi színvonalának kérdéséhez : 1. Mit jelent a kiállítások meglátogatása a közönség különböző csoportjai számára saját véleményük szerint? 2. Mit várnak el a látogatók a kiállított művészeti alkotásoktól? 3. Mennyire értenek a közönség csoportjai egyes műalkotásokhoz saját véleményük .szerint? 4. Meddig jutnák a különböző közönségcsoportok a műalkotások esztétikai elsajátításában, egyes műalkotásokkal kapcsolatban rögzített élménybeszámolóik elemzése alapján? 4.1. A kiállításlátogatás „jelentése" Az életmódfunkciók köre természetesen jóval tágabb, mint aminek az elemzését itt teljesíthetjük. Nem vitatható azonban, hogy az, amit a közönség tagjai számára saját véleményük szerint a látogatás jelent, az életmódbeli szerepének is egyik központi eleme, ugyanakkor az eddig ismertetett tényeken túl a művészeti kiállítások felkeresésének! tartalmi indítékaira is rávilágít. Ha a korábban vázolt összetételű kérdőíves minta egészét vesszük szemügyre, azt italáljuk, hogy a közönség számára csökkenő arányban elsősorban a következőket jelenti a kiállítások meglátogatása (a kérdőív eredeti fogalmazásában) : 160