Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)

Szentendreiek - Gergely Attila–Gergely Attiláné: Kiállításlátogatás és művészetfeldolgozás a szentendrei gyűjteményekben (művészetszociológiai felmérés)

san a Barcsay-gyűjtemény mögé „zárkózik fel" (44, 23, 13 és 12%). Az értelmezéshez azonban nyilvánvalóan figyelembe veendő az is, hoigy melyik kiállítást hányan látogatják. Kiállításonként tekintve némileg eltérő következtetésre jutunk. Legnagyobb a „nemtetszésüket" kifejezők aránya a Czóbel-, a Kerényiés a Barcsay-kiálMtások látogatói között (egyaránt 3—3%). A „nem tetszett" és „kevésbé tetszett" minősítést adók együtt legnagyobb arányban a Czóbel Múzeum, a Kerényi Emlékmúzeum és a Barcsay-gyűjitemény, valamint a Szentendrei Képtár látogatói között fordultak elő (33%, 25—25%, ill. 19%). A közönség kinyilvánított véleménye szerinti „tetszósi sorrend" : „tetszett" válaszok aránya: Kovács Margit Kerámiagyűjtemény 99% Ferenczy Múzeum 96% Népművészetek Háza 95% Művésztelepi Galéria 92% Szentendrei Képtár 81% Barcsay-gyűjtemény 75% Kerényi Emlékmúzeum 75% Czóbel Múzeum 67% A vélemények szóródása a válaszokat adók jellemzői szerint is kimutatható. A nők esetében a tetszést nyilvánítók hányada nagyobb, mint a férfiak esetében (94, ill. 92%). (A részleges vagy teljes nemtetszésüket kifejezők között 51%-os a férfiak- aránya, holott az egész mintában csak 45%, a nőké 49%, míg mintabeli arányuk 55%.) Az eredmény egyaránt értelmezhető a kritikai hajlandóság, a véleménynyilvánítási konformitás és a relatív érthetőség, illetve az ízléskongruencia fogalmaiban; más szóval, a nők vagy kevésbé kritikusak, vagy kevésbé fejezik ki véleményüket, vagy a kiállítások felelnek meg jobban művészeti beállítódásuknak, vagy a művek megértésében jutnak tovább, illetve értékeléseik ezek valamilyen kombinációjára vezethetők vissza. (Valószínűleg közrejátszik még a műveken túl a kiállítás rendezésének és a kiállításlátogatás életmódbeli funkcióinak, alkalmának értékelése is.) Az egyes kiállítások nemenkénti értékeléséből az első két tényező hatása lényegében kiszűrhető azáltal, hogy a kiáUításonkénti férfi, ül. női preferenciákat nem nemek között, hanem a nemeken belüli álítalánosi megítélési szinthez viszonyítjuk. így kimutatható, hogy a férfiak általános értékelési szintjük felett sorrendben a Kovács Margit- és Feranczy^kiállításokat, a Népművészetek Házát, valamint a Művésztelepi Galériát, ez alatt a Szentendrei Képtárat, a Barcsay-gyűjteményt, végül legalacsonyabban a CzóbeT és Kerényi Múzeumokat minősítették; a nők sorrendje: átlaguk felett a Kovács Margit-gyűjtemény, Népművészeteik Háza, Ferenczy Múzeum, Művésztelepi Galéria, átlaguk alatt a Szentendrei Képtár, a Barcsay-gyűjtemény, a Kerényi és végül a Czóbel Múzeumok. (A férfiak közötti „tetszési arányok" a kiállítások felső rolási rendjében: 98, 95, 93, 90, valamint 79, 72, 71—71%; a nők között: 99, 98, 95, 92, valamint 81, 79, 76 és 63%.) A két nem és a nyolc kiállítás viszonylatában legkedvezőtlenebb fogadtatást a női megkérdezettek és a Czóbel Múzeum esetéiben rögzítették; egyúttal ez az egyetlen kiállítás, amelyik a férfiak nagyobb hányadánál váltott ki tetszést, mint a nők esetében; az összes többi kiállítás a nők által jelzett preferenciákhoz van közelebb. 150