Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)

Szentendreiek - Gergely Attila–Gergely Attiláné: Kiállításlátogatás és művészetfeldolgozás a szentendrei gyűjteményekben (művészetszociológiai felmérés)

nyék: a látogatások 54%-a jut budapesti, 36%-a egyéb országos, s 10%-a Pest megyei lakosra. Nem lényegtelen kérdés, hogy mi határozza meg a megyék forgalmi részesedését. Ezen a téren a megyék nagysága természetesen alapvető szerepet játszik: a részesedé's alakulása 86%-ban a megyenagyságok különbségeire „vezethető vissza". (Pearson-féle r

2 = 0,86.) Jóval kisebb a szerepe a földrajzi távolságnak: ezzel a részesedés szóródása már csak 23%-ban magyarázható, (r

2 = 0,23.) A megyék forgalmi részesedésénél többet mond az egy lakosra vonatkoztatott látogatási esélyek elemzése. Ezeket az esélyeket a távolság számottevően, de nem meghatározó módon befolyásolja: az esélyek szóródásának a földrajzi távolság csak a 32%-át magyarázza; a szóródás kétharmada nem, a földrajzi távolságnak tulajdonítható. így az a tény pl., hogy egy budapesti lakos látogatási esélye mintegy 14-szerese egy szabolcsi lakosnak, csak kisebb részben tudható be a földrajzi távolságviszonyoknak ; ugyanerre utal pl. az a tény, hogy a Pest megyére számított távolságnál kilencszer messzebb fekvő Baranya egy lakosának esélye átlagosan mindössze kétharmada egy Pest megyei lakosénak stb. A földrajzi távolság hatását semlegesítve a leggyengébb mutatóval éppen Pest megye jellemezhető: ez is jelzi, hogy a statisztikákban megfigyelt viszonylagosan nagy súlya döntőrészt a földrajzi közelség következménye; látható továbbá, hogy a sorrend első felét — Budapesttel csak a 9. helyen — főleg a dunántúli megyék, és három dél-alföldi megye teszik, a rangsor második felébe pedig az északi és súllyal az északkeleti megyék kerülnek — ami tendenciájában a különböző országrészek eltérő gazdasági és kulturális fejlettségének felel meg.

Vi Ha a földrajzi távolság hatását kiiktatjuk, látható, hogy a nyolc szentendrei kiállítóhely Nógrád lakossága számára majdnem ötször „messzebb van", mint Baranyáé számára vagy Komáromé számára, közel négyszer „távolabb", mint Csongrádé esetében. Mindezek együttesen arra világítanak rá, hogy a művészeti közművelődés intézményeitől való tényleges távolságviszonyok döntő módon nem a „fizikai", hanem egy másfajta tér viszonyai. A fejezet hátralevő részében az adatlapok információi nyomán ennek, a fennálló távolságokat meghatározó „geográfiának" a térképét próbáljuk meg néhány főbb vonásában megszerkeszteni. 3.2.2. Távolságok a társadalmi térben -..-.. a) Lakóhely jellege szerint: területileg is megjelenik, de nyilvánvalóan nem egyszerűen „földrajzi" tény, hogy állandó lakóhely szerint a látogatók hányadrésze városi, ill. nem városi eredetű. Míg, országosan a lakosság 53%-a városi és 47%-a községi, addig a látogatóknak 84%-a lakik városon és mindössze 16%-a falun. A városi lakosság látogatási esélye mintegy 4—5-szöröse a falusi lakosságénak;

14 más szóval: a látogatási gyakorlatot tekintve a falvak összességükben átlagosan körülbelül 4—5-ször „messzebb" vannak a szóban forgó kiállításoktól, mint a városok általában. (Az együttható

1

: 4,7.) b) Nemek szerint: az 1980. évi látogatóforgalomban a nők aránya 55%-ra, a férfiaké 45%-ra tehető. A két nemnek a 15—74 éves népességben, való megoszlását figyelembe véve a nők látogatási esélyei a férfiakénak mintegy 119%-át teszik ki. A nők tehát valamivel esélyesebbek a kiállítások látogatására, mint a férfiak. Ez ismét a nemzetközi tendenciának! megfelelő eredmény.

15 • 140