Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)

Szentendreiek - Gergely Attila–Gergely Attiláné: Kiállításlátogatás és művészetfeldolgozás a szentendrei gyűjteményekben (művészetszociológiai felmérés)

3.2. A látogatóközönség összetétele: a látogatások kulturális tartalmának „külső mérlege" az adatlapfelvétel tükrében Korábban utaltunk már rá: a 'kiállításlátogatás kulturális tartalmának kérdése kettő, egy „belső" és egy „külső" összetevőre bontható; nemcsak az válaszolandó meg — miként a későbbiekben erre is sort kerítünk —, hogy milyen a megvalósuló látogatások művelődési színvonala, ilyen értelemben vett kulturális tartalma, hanem az is a kulturális tartalomhoz tartozik, hogy mit jelent a kimutatott forgalom a társadalom egészének műveltségi-művelődési háztartásábajn, ,s a kettő közül éppen az utóbbinak, a működés „külső", mintegy „összkulturális" mérlegéneik van mindi logikai, mind történeti szempontból elsőbbsége. Igaz, hogy csak egyetlen oldaláról, így is csak egy sajátos megközelítés magas fokon összesített mutatóival, de jól rávilágít a szóban forgó összefüggés általánosabb, művelődéstörténeti érvényére Stroud Cornock háromszáz év adatait összegező hisztogramja a múzeumok és művészeti galériák alapításának időbeli megoszlásáról^ (1. ábra). Az alapítási görbe 1870 körüli csúcspontja világo1700 1750 1800 1800 1900 1 . ÁBRA san jelzi, hogy maguknak a művészeti kiállításoknak, s ezzel értelemszerűen a látogatóközönségnek a létrehozása is egy meghatározott öaszkulturális állapot ténye: világtörténelmi tendenciája szerint a virágkorát élő liberális kapitalizmus polgári társadalmának kulturális állapotához kötődik.

9 Bár látni fogjuk majd, hogy a kétféle mérleg egymással is szorosan összefügg s a későbbi elemzés során összekapcsolva ugyanannak a folyamatnak a képévé fogják egymást kiegészíteni, az imént mondottakból következően, indokoltnak tűnik az átfogó arányokkal kezdeni. A szentendrei kiállításoktól való „távolságot" jelző országos átlagmutatókkal szemben tehető számos ellenvetés közül

1 bizonyára az egyik legsúlyosabb, hogy az intézményműködés kulturális mérlegének felállításához legfeljebb nemzetközi viszonylatban nyújthatnak információt. Annak kidolgozásához a láto136