Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)

Szentendreiek - Gergely Attila–Gergely Attiláné: Kiállításlátogatás és művészetfeldolgozás a szentendrei gyűjteményekben (művészetszociológiai felmérés)

3.1. A hivatalos látogatóstatisztika keretadatai 1980 folyamán Szentendrének a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságához tartozó nyolc gyűjteményét, ill. kiáUítását — úgymint a Barcsay, a Czóbel, a Ferenczy, a Kerényi, a Kovács Margit, a Művésztelepi Galéria, a Népművészetek Háza és a Szentendrei Képtár gyűjteményeket, ill. kiállításokat — a teljes körű hagyományos forgalomszámlálás szerint 1220 453 látogató kereste fel. (A teljes szentendrei művészeti érdekű látogatóforgalom ennél lényegesen nagyobb; az idézett számban nem szerepelnek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a Szerb Egyházművészeti Gyűjtemény, a Római Kőtár, a Stúdió Galéria, a Pest megyei Művelődési Központ tárlatai, kiállításai, valamint az alkalmi, szabadtéri művészeti jellegű kiállítások, ill. rendezvények adatai.) Ha csak a legfontosabb nyolc kiállítóhelyet tekintjük, a forgalom méretei így is jelentősek. Hozzátehetjük, valóban országos arányúak és korszakos súlyuk van: jelzik a szentendrei kiállítóintézmények jelentőségét az országos közművelődésben és művelődéspolitikában, az utóbbi évtized művészetpolitikájának eredményeit példázzák, s ez egyben azt is jelenti, hogy amikor működésűikről beszélünk, nagymértékben művészeti irányú közművelődésünket is jellemezzük.

5 A mintegy 1 220 000 fő kiállításonként átlagoisan mintegy évi másfél százezer, a nyolc gyűjteményre együtt havonta átlagosan körülbelül százezer látogatót eredményez. Ezek a számok országos arányuk szerint véve anynyit tesznek, hogy ekkora forgalom keretében 1980-ban a népesség mintegy 8 300 000 tizenöt éves vagy idősebb tagjából nagyjából minden hetedik megfordulhatott volna a kiállításokon;

6 más szóval a népesség minden tizenöt éves vagy idősebb tagja átlag 15%-os eséllyel rendelkezhetett volna, hogy eljusson a nyolc szentendrei kiállítás valamelyikére. (Az alábbiakban, ha külön nem jelezzük, a „szentendrei kiállítások" alatt a felsorolt 8 kiállítást értjük.) Már a látogatói statisztika elárulja azonban, hogy térben és időben „átlagpolgárunk" még ilyen elvont esélyei is számottevően változnak. Augusztusban nyolcszor akkora velószínűséggel kerülhetne el valamelyik szentendrei kiállításra, mint decemberben, s ha már valamikor elkerült, szinte előre bizonyosra vehető, hogy vagy a Kovács Margit-kiállításra jött, vagy legalább azt is meg fogja nézni; több mint kétszer akkora valószínűséggel fog a Kovács Margit Gyűjteményben kikötni, mint az összes többiben együttvéve, s mondjuk, a Kerényi Emlékmúzeumot századakkora eséllyel sem fogja megtekinteni, mint Kovács Margit gyűjteményét; vagy a Szentendrei Képtár küszöbét például több mint harmincszor nagyobb valószínűséggel fogja átlépni, mint a Művésztelepi Galériáét... összefoglalóan: az évi forgalom kereken háromnegyede az év májustól szeptemberig tartó felére, kiállítások szerint pedig a teljes látogatószám több mint négyötöde (82%-a) mindössze két kiállításra, a Kovács Margit Gyűjteményre és a Szentendrei Képtárra összpontosul; egyedül a Kovács Margit Gyűjtemény az összes látogató több mint kétharmadát fogadja (68%). (Valószínűleg nem járunk messze az igazságtól, ha a Szentendrei Képtár viszonylag magas látogatottságát is tetemes részben Kovács Margit kerámiáinak vonzerejével magyarázzuk: a két kiállítóhely bejáratai pontosan egymásra nyílnak.) A forgalomszámlálás adatai alapján az egyes kiállítóhelyeket havi átlagban az alábbiak szerint látogatták: 134