Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)

Szentendreiek - Gergely Attila–Gergely Attiláné: Kiállításlátogatás és művészetfeldolgozás a szentendrei gyűjteményekben (művészetszociológiai felmérés)

zására azok, akik eljutnak a kiállításokra, hanem az is, hogy kik jutnak el egyáltalán. A két kérdéskör összekapcsolása nyomán rajzolódott ki az az összefüggés, amelynek rendjén munkálatunk vonatkozó eredményeit a jelen tanulmányban áttekintjük. Ez az összefüggés a műalkotás által képviselt „rendezési lehetőségek" kiváltásának meghatározottsági viszonyaiban rejlik, s röviden a mű értelméhez vezető utak társadalmi meghatározottságának modelljében foglalható össze. . A kiállításlátogatás mint művelődési-műveltségi esemény kérdése legalább egy külső és egy belső kérdéskörre bontható. Nyilvánvaló, hogy nemcsak a kiállításlátogatás kulturális tartalma vizsgálandó, hanem már a „kiállítások" és a „látogatók" szétválása is egy meghatározott kultúra, illetve kulturális állapot ténye; ennek az állapotnak a milyensége nemcsak a kulturális feldolgozás minőségét, továbblépve, a kulturális „kereslet" és „kínálat" minőségét határozza meg, hanem azt az egész rendszert is maga után vonja, melyben a művelődés „kínálat és kereslet", „termelés és fogyasztás" elemeire esik szét, illetve tagolódik — attól függően, hogy kinek, illetve kiknek a szemszögéből nézzük a kérdést. Más szóval, a „belső" kérdéskört az átfogó „külső" összefüggések kondicionálják, s az utóbbiaknak történeti és logikai elsőbbségük van. A tárgyalás további menetét orientáló modeU így lényegében a művek esztétikai elsajátításának „társadalmi akadály versenyét", ennek egyes fordulóit képezi le. Tanulmányunk pedig közvetve a bevezetőként vázolt, közvetlenül pedig az alábbi kérdések megválaszolására irányul: 1. Kik és milyen esélyekkel látogatják a szóban forgó kiállításokat? 2. Hogyan közelíthető, és miben állapítható meg a látogatások kulturális tartalma? 3. Milyen mechanizmusok kondicionálják a megfigyelt teljesítményeket? 4. Milyen; művelődéspolitikai következtetések vonhatók le a bemutatott összefüggésekből? Mielőtt azonban az eredmények tárgyalására áttérnénk, szükségesnek látszik néhány szót ejteni az alapul szolgáló vizsgálatról. 2. A vizsgálatról A vizsgálatra 1980 folyamán a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságának támogatásával került sor.

1 Két kutatási eszközre alapozva kétrészes vizsgálatot bonyolítottunk le. A látogatói adatfelvétel egyik legjelentősebb technikai problémája magából a felvételi helyzetből adódott: senki nem úgy megy el egy-egy kiállításra, hogy viszonylag terjedelmes kérdőívekre válaszoljon. Ebből következően az alaposabb összefüggések feltárására is alkalmas kérdőívek' számát a lehető legalacsonyabban kellett tartanunk ; ugyanakkor azonban arról sem mondhattunk le, hogy a látogatóközönség összetételéről is reprezentatív képet kapjunk, miután a hagyományos látogatási statisztikákban csak összesített személyforgalmi adatok találhatók. Ezért két kutatási eszköz használata mellett döntöttünk: egy rövid, viszonylag egyszerű, de bizonyos alapvető információkra kiterjedő, reprezentatív mintára kiosztott adatlapot alkalmaztunk a látogatási összetétel felmérésére, s egy alaposabb, időigényesebb, de csak egy szűkebb körű, speciális mintán kérdezett kérdőívet az érdemibb összefüggések feltárásához.