Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)

Szentendreiek - Losonci Miklós: Boromisza Tibor festői életműve

STUDIA COMITATENSIA 10 Szentendre, 1982. Tanulmányok Pest megye múzeumaiból GÖDÖLLŐIEK, SZENTENDREIEK (művészettörténeti tanulmányok) LOSONCI MIKLÓS: BOROMISZA TIBOR FESTŐI ÉLETMÜVE Csillag a csillagképben A magyar festészet égboltján sok ismert és felfedezendő csillag ragyog. Boromisza Tibor az utóbbiak közé tartozik. 1880. március 8^án született Bácsalmáson, gyermekéveit Zentán töltötte, ahol egykor Savoyai Jenő megverte a török sereget. Egész életét a vállalkozási kedv jellemezte. Mindig tudott időben váltani. Családjukban erősen élt a 48^as hagyomány, ezért lett a pesti Ludovika Katonai Akadémia növendéke, ezért szolgált a pápai 7-es huszároknál, de 1902-ben már Ferenczy Károly a mestere, aki Nagybányára hívja. Tájékozódik. A nagyon tehetséges és korán meghalt Maticska Jenővel Rómába indul tanulmányútra 1904-ben, Medgyessy Ferenc társaságában! szobrásznak készül a párizsi Julien szafoadiskolában 1905 és 1906 telén. Ady ideje ez, de ő egyelőre még nem érkezik haza a képzőművészet „Űj verseivel". Készülődik. A nyarakat Nagybányán tölti, de képeit Budapesten, állítja ki és 1907-ben. Unghváry Sándorral, Kádár Gézával és Némethy Miklóssal együtt megalapítja a Balatoni Festőiskolát Kőröshegyen. Ez a társulás 1909-ig tartott és Egry művészetének előzményét jelenti. Boromisza Tibor ezen epizód után visszatér Nagybányára, feleségül veszi Torday Máriát. Többször állítja ki műveit a pesti Művészházban, s ahova sorsa vezérli; mindenhol

1 és mindenkor képben örökíti meg vándorlását. Az első világháborúban népfölkelő hadnagy és 19184эап Szatmáron rendezi önálló tárlatát, melynek jövedelmét humanitárius elvek alapján a háborús özvegyek és árvák segítésére fordítja. Az egyik látogató Pirk János, aki ott és akkor, Boromisza Tibor képei között ébredt saját festői hivatására. Szatmárnémetin a Katonai Tanács elnöke és a Szociáldemokrata Párt alelnöke lesz a Tanácsköztársaság idején, innen kerül Dunavecsére. Itt is képéket fest, de letartóztatják és csak 1920-ban szabadul a Margit körúti fogházból. Egy ideig a Margitszigeti Szállóban lakik Krúdyval, Tersánszikyval, Bródyval, Szép Ernővel, megszületik margitszigeti akvarellsorozata. Akár siker éri, akár megpróbáltatás, minden lélekállapotából festmény születik. Nagybánya és Szentendre összetartozó fogalöm piktúránkban. Nemcsak azért, mert a századfordulón felváltva dolgozott e két helyen Ferenczy Károly, hanem azért, mert Szentendre Nagybánya folytatása lett a 20-as évek végén azzal, hogy megalakult a művésztelep, azzal', hogy a nagybányai posztimpreszszionizmus eszményeit is vállalta ez a festőkolónia. E fontos mozgalom nyitányát jelentette az, hogy Boromisza Tibor 1921-ben telepedett le Szentendrén, s ő az, aki először tesz kísérletet 1925-ben itt egy festőtársaság létrehozására. Amikor az ügy végre sikerül, ő továbbáll. Nem különcködésből, de annak tudatálban, hogy véghezvitte szentendrei küldetését, akkor már a Hortobágy várta, 113