Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)

Szentendreiek - Szij Béla: Adatok Kmetty János grafikai munkásságáról (1920–23)

maalakítás gondolatának jegyében valósítsa meg, persze oly módon, hogy közben a rézkarc technikájának nemes hagyományait is megőrizze. Az esztétikai és gazdasági szempontokon kívül erkölcsi szempontok is hatottak reá. A közönség kedvelte nagy kiállítási intézményekben bizonyára nem akart szerepelni, hiszen ott az álamnak, azazhogy a forradalmak utáni új művészetpolitikának a pártfogoltjai kaptak helyet elsősorban. Olyan anyaggal, amilyennel ő lépett színre, inkább csak a kisebb, bensőségesebb hatású és a hivatalos művészeti élet peremére szorult kiállítótermekben számíthatott megértésre. Ez utóbbiak megszervezéséről, fenntartásáról és látogatottságáról egy kis lélekszámú, haladó gondolkodású értelmiségi réteg gondoskodott. (Ennek tagjai közül kerültek ki Bartók Béla tisztelői is.) Kmettynek erkölcsileg is meghatározott magatartásában szép példát lelünk arra, hogy miként viselkedhetett 1920 és 1923 táján egy olyan képzőművész, aki alkotóerejét 1919-ben és az azt megelőző esztendőkben a forradalmi megújulás szolgálatába állította. Nem egyezkedett, nem „gyakorolt" hamis önkritikát. Várt és dolgozott, szinte teljes magányban, mert az Írók és Újságírók Körének Otthon Klubja, a Belvedere, a Helikon kiállítóhelyiségei nem jelentettek nagy nyilvánosságot. Amikor pedig 1924-ben újra közösséget keresett magának, a forradalmi hagyományt őrző művészek tömörülésének, a Képzőművészek Űj Társaságának lett alapító tagja, s az 1920—1923 közötti nehéz években kialakított emberi és művészi magatartását továbbra is megőrizte. SZÍJ, BÉLA: THE GRAPHICS OF JÁNOS KMETTY The painter János Kmetty took part in the fine arts movements of the Hungarian Soviet Republic in 1919; therefore afterwards he was compelled to retire from public activity. He did not participate in the exhibitions of the national art establisment, and he obtained no official public commisions. During this period of his life he increasingly turned his attention to multicable graphics, first of all to etching. He puplished his engravings, collected into an album, on his own. It is interesting how the reception of these pieces of graphics developed in the reports of contemporary press, how the opinion of progressive-minded art critics on these works took shape. We cannot consider as a mere chance that he, while naking these sheets, etched Béla Bartók's portrait onto one of his plates, showing his esteem of the great musician also in this way. In the main square of Szentendre there is a János Kmetty Memorial Museum which presents the works of Kmetty's different artistic periods to the general public. Beyond this remarkable hommage to the memory of Kmetty, we are pleased to illuminate also this less known chapter of the artist's activity. SZÍJ, BÉLA: GRAPHISCHE TÄTIGKEIT VON JÁNOS KMETTY Der Kunstmaler János Kmetty nahm während der ungarischen Räterepublik an den Unternehmungen der bildenden Kunst teil und wurde deshalb genötigt sich nach 1919 zurückzuziehen. Seine Werke figurierten nicht an den Kunstausstellungen, er bekam keine Aufträge von den offiziellen Organen. In dieser Zeit wandte er sich mit gesteigertem Interesse der vervielfältigten Graphik, in erster Linie der Radierung 104