Ikvai Nándor szerk.: Gödöllőiek, szentendreiek. Művészettörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 10. Szentendre, 1982)

Gödöllőiek - Besics Beatrix: Az eredetmonda feldolgozásai Székely Bertalannál és a „Gödöllői iskolában”

folyosó saroktornyokkal megerősítve, és Szt. István király emléke a déli Halászbástya közepén". Ezek közül most „Szt. István király emléke" számunkra a legérdekesebb, tekintettel arra, hogy Székely falképei is ide kerültek volna. A föntebb említett magyarázó szöveg jelöli meg a Székely által tervezendő falképek szerepét is. Nem véletlen, hogy Schulek szükségét érezte egy ilyen jellegű indoklás megírásának. Az építmény funkciója, szimbólumrendszere bár önmagában egyértelmű, de utalásai, az együttes jelkép mivolta megvilágításra, sőt az esetleges támadások ellen védelemre is szorul. A mauzóleumszerű, kör alaprajzú építmény a déli Halászbástya-szárnyon foglalt volna helyet, ott, ahol jelenleg Stróbl Alajos Szt. István lovasszobra áll. Az északi toronycsoport helyére Schulek eredetileg a millenniumi emlékműnek szánt hét vezér szoborcsoportot tervezte. A kupolás csarnok, mely szándékosan a magyar királyi korona formáját utánozza, tetején az országalmával és a hét vezér csoportjával' együtt egyfajta nemzeti panteon-komplexumot jelentett volna.

31 Az épület belseje is ezt a koncepciót támasztotta volna alá. Az 1894-es tervek szerint az alsó részén árkádokkal megnyitott csarnokban István király szobra emelt trónuson ült volna. A kupola belseje arany mozaikkal borított, körben alatta a csúcsíves mezőkben a tizenkét apostol ábrázolása (falkép vagy mozaik).

32 A király trónjának két oldalán reliefek a keresztény kultúra és honvédelem eszmekörét Illusztrálják. Az egész együtt Schulek szerint „ ... adjon kifejezést az államalapító dicső király képviselte állameszme 900 éves fennállásának". Ebben a tervben tehát a falképek, illetve mozaikok szerepe meglehetősen alárendelt, az építészeti elemekhez képest önálló tartalom nélküli. A későbbiekben ez az arány változik, a falképek már konkrét jeleneteket ábrázolnak, mennyiségileg is nagyobb szerepet kapnak, de az együttes mondanivalójának! szigorúan alárendelve. Témakörük tehát részben az István királlyal kapcsolatos események, részben pedig az eredetmonda—honfoglalás története. A sorozat elrendezéséhez itt is számos terv készült.

33 Ezek közül két ceruzarajz a már föltehetően végleges változatot közli, az alaprajzba berajzolva. Az 1901. május 23-án készült vázlaton A-tól L betűig jelölt jelenetcímek vannak beírva. Székely saját megjegyzése: „Ez a helyes program" — ez van dátummal ellátva. Az egyes témák a következőek, Székely megfogalmazásai szerint: A. Nőrablás B. Jön az ellenség С Átkelés a Volgán D. Árpád emeltetése E. Meglátják a hazát L. Szt. István teste felemeltetik K. Csoda István sírjánál I. István megkoronáztatik H. István a kereszténységet terjeszti G. Csata F. Vérszerződés Egy másik elrendezési terven, melynek időpontját nem ismerjük, az egymással szemben levő jelenetpárok a következőiképpen alakulnak : 1. Nőrablás 2. Átkelés a Volgán 3. Árpád emeltetése 4. Meglátják a hazát 5. Csata a szlávokkal 11. Szt. István testének felemeltetése 10. Csoda a sírnál 9. Igazságszolgáltatás 8. Megkoronáztatik 7. István a kereszténységet terjeszti 6. Vérszerződés 60