Ikvai Nándor szerk.: Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)
T. Maróti Éva–H. Vaday Andrea: Kora császárkori, figurális díszítésű festett kerámia Pannoniában és a szarmata barbaricumban
A nyolcküllős napkerék díszes formában szerepel kétszer a 7. edényen. A küllőket itt kis, kör alakú minták díszítik. A kerék abroncsán pedig sűrű, ferde vonalkázás látható. Ezek a kerekek a képmezőt teljes magasságában kitöltik. Az 5. töredék és 6. edény kerékábrázolása sima és kisebb. Az 5. edény kerekének felső és alsó részéből zegzugvonal indul ki. Hasonlóan zegzugvonal kapcsolódik a 7. edény egyik kerekéhez is. A 11. edényen egy nagy, teljes képmezőt kitöltő és egy kisebb kerék látható. Mindkét kerék hálósán, sűrűn rácsozott. Érdekes megemlíteni, hogy a 10. edény kezdőmotívumsorában szerepel egy pontkörös variációja. A 7. edénynél megemlítettük, hogy az egyik állatalak alatt kis, szabálytalanul elhelyezkedő térkitöltő háromszögek vannak, hasonló térkitöltő elemként jelentkeznek a 10. edénynél a fekete háromszögek a képmezőben. A 8. és 10. edényen feltűnő íves díszítőelemek csak egyszer fordulnak elő, hiányosságuk miatt sajnos nem állapítható meg egyértelműen mibenlétük. A 10. edény mintája talán oltárt ábrázol. A zárómotívum a 2. és 11. edényeknél azonos, csúcsaikkal érintkező fekete és üres háromszögekből áll. Ez alatt mindkét edényen szabálytalan zegzugvonal van. Ali. darabnál a zegzugvonal fölött még széles fekete sáv húzódik körbe az edény hasán. A 4. és a 14. edény két párhuzamos, vízszintes vonal közé zárt függőleges, párhuzamos vonalsorral záródik. Mindkét példánynál az alsó vízszintes sor vastagabb. Hasonló, de vastagított vonal nélküli variációja szerepel a 6. és 7. példányon. A 7. edény sávosan festett alja és a zárómotívuma között függőlegesen futó zegzugvonalak töltik ki az edény felületét. A 10.-nél egysávos, fekete háromszögekből álló sor zárja a díszítést. A figurális edényeken szereplő geometrikus motívumok általánosak. Utalunk itt a ferde, sűrű rácsmintára 28 , a függőlegesen és vízszintesen haladó zegzugvonalsorra 29 , ugyanezeknek más mintával kapcsolt változatára 30 , a függőle* ges elválasztó tagként szereplő vonalakra 31 , a létramotívumra 32 és a csúcsaikkal érintkező sima vagy kereteit háromszögdíszítésre 33 a tabáni telep kerámiaanyagából. E díszítések később is feltűnnek a besimított kerámia körében mind a tartományban, mind pedig a barbaricumban. Az érdekesség kedvéért utalunk itt egy romániai edényre, ahol az edény nyakrészén húzódó képmezőben függőleges, párhuzamos vonalak között függőlegesen haladó zegzugvonalsor és stilizált kecskealakok láthatók. Az egyik állat hasa alatt ívesen zegzugvonal fut végig. E mező alatt széles sávban ferde rácsminta húzódik. 34 Figurális, festett edényeink formai alapon némileg eltérnek egymástól. Az edényprofilok árnyalatnyi különbségén kívül nagyságrendi differenciát figyelhetünk meg. A legnagyobb edény a nagyvenyimi. Hasonlóan nagyobb edény töredéke a tokodi is, a solymári 89. sír és 149. sír edénye. Valamivel kisebb a szentendrei, a solymári 23. sír kerámiája és az Aquincum laconicumban előkerült darab. Legkisebbek a barbaricumi példányok. (A többi edény mérete hiányzik a publikációkból.) A forma előzményeit a kelta edényművesség körében keresték és találták meg. 35 Ennek alapja egy 27 cm magas surcíni szürke edény 36 és egy grafitos, sávos díszítésű udvardi kerámia volt. 37 A figurális díszítésű edényekhez hasonló formájú díszítetlen példány került elő a gellérthegyi eraviscus telepen 38 , Fejér megyében 39 , Tácon 40 , Keszthely-Űjmajoron 41 , és őriz ilyen darabot a székesfehérvári múzeum is. 42 Hasonló edények kerültek elő Solymáron is a temetőből. 43 A festett edények ábrázolását illetően a feldolgozók megegyeznek abban, 89
